Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)
12 AZ ISTENI MALASZT FENSÉGE malasztot. Nyilvánvaló tehát, hogy mennél többre becsüljük a megszentelő malasztot, annál jobban fogjuk méltányolni a mai ászt e közvetítő eszközeinek isteni erejét és jelentős becsességét. 11. Valóban kimondhatatlan nagyok ama titkok, melyekről szólnunk kell és bizonyára nehéz őket úgy ismertetni, hogy méltóságuk ellen ne vétsünk és azért mégis mindenkitől megértessünk. De vigasztalásunkra szolgálnak Nagy szent Leónak szavai, bár ezek első sorban a megváltás titkára vonatkoznak, de a ma- lasztra is igen szépen alkalmazhatók: «Jóllehet nehezen érthető, még sem szabad a papnak hívői előtt e titkot mellőznie. Sőt segítőeszközt talál épen a tárgynak kimeríthetetlen bőségében, mert bármennyit is beszéljen róla, teljesen kiaknázni sohasem fogja. Alá- zódjék meg tehát az emberi gyengeség Istennek fensége előtt és ismerje be tehetetlenségét a végtelen isteni irgalom megértésében. Tehetetlenségünk beismerése nagy haszonnal fog járni. Érzékeink megbízhatatlansága, értelmünk gyarlósága, szavaink hiányossága Isten végtelen felségével szemben azon hasznos vallomásra indítanak, hogy talán épen még helyes fogalmaink is elégtelenek».1 Különben pedig erősen bízunk, hogy épen azon szent malaszt, melynek fenségét föltüntetjük, ha valamikor, különösen most fogja olvasóink és a magunk elméjét megvilágosítani. Fogjunk tehát hozzá gyermeki egyszerűséggel, tiszta szívvel és mély alázattal e mennyei kincs gyönyörűségének szemléletéhez. Bízunk benne, hogy 1 Leo M. s. 62 (De pass. Dom. 11), 1 (Migne, P. L. LIV, 350).
