Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Első könyv. A malaszt lényege

BEVEZETÉS

13

miként Isten ellenáll a kevélynek és kegyelmét adja az alázatosnak, akként meg fogja segíteni az alázatosakat, hogy megismerjék malasztjának nagyságát. Hiszen különösen a malaszt titkára vonatkoznak a Megváltó szavai: «Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsektől és okosaktól és kijelentetted a kisdedeknek».1

Ha azonban, kedves keresztény lélek, ezen ismertetésben itt-ott valami nagyon különösnek és csodálatosnak tűnnék föl előtted, akkor gondolj arra, a mit az Apostol épen a kegyelem gazdagságára vonatkozólag mondott: «(Isten) Mindent bőven megtehet azontúl is, a mit kérünk vagy értünk».2 Légy meggyőződve róla, hogy ilyeneket nem fogunk fölhozni a nélkül, hogy a szentírás világos tanítása vagy a legnagyobb tekintélyű egyháztanítók határozott kijelentésére ne hivatkozhatnánk.

12. A következőkben előzetesen rövid áttekintést nyersz ezen műnek egész tartalmáról.

Az első könyvben megmagyarázzuk, hogy miben áll a megszentelő malaszt lényege és bemutatjuk a maga természetfölötti, Istentől lelkűnkbe öntött mineműségében, melylyel saját természetünk fölé emel és az isteni természetnek részeseivé, vagy hozzá hasonlókká tesz bennünket.

A második könyvben elmondjuk azután, hogy ezen fölemeltetésünkben miként egyesíti Isten önmagával természetfölötti s csodálatos módon lelkünket, mikor leányának, barátnőjének és jegyesének méltóságába

1 Máté, 11, 25.

2 Efez. 3, 20.