Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Harmincegyedik fejezet

Szent Chantal Parisba utazik. — Meglátogatja majd az összes francia kolostorokat. — A rend állapota.

1635—1636.

H

uszonöt éve, hogy megalapították a Visitatio rendjét és már hatvanöt ház alakult Franciaország, Svájc, Savoya, Piemont és a spanyol Lotharingia városaiban. Még tíz más kolostornak alapítását készítették elő. A hirtelen terjedés, mely napról-napra nagyobb gyorsasággal haladt, bámulatot keltett, de komoly veszélynek csiráját rejtette magában. Míg Chantal anya élt, távol volt minden veszedelem ; ő volt a rend köteléke, központja, élete ; ő kormányozta, mint alapítónő és mint szalézi szent Ferenc legidősebb leánya, ragyogó erényeivel, tevékenységével és jellemének férfias erélyével. De ki biztosít a jövőről? Mi lesz majd azután az elszigetelt, egymástól független házakkal, melyeknek nem voltak általános főnökeik, felügyelőik, közös káptalangyűléseik? Mi történt annyi hasonló szervezetű kolostorral, melyek kezdetben oly buzgók voltak, mégis aláhanyatlottak ? S ha a tizenhetedik században az egyháznak megvolt az a vigasztalása, hogy új életre ébredtek, minek köszönhette azt ? Nemde annak, hogy kiragadta elszigeteltségökből és egységes testületekké alakította általános főnökök vezetése alatt? Nem így újították-e meg a bencések,

HARMINCEGYEDIK FEJEZET.