Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Bevezetés

52 SZENT CHANTAL ÉLETE nevünket, kérve e nagy szenteket, áldják meg szán­dékunkat, mely az annecy-i zarándoklatra indított bennünket. Nehezen tudnám megmondani, hány nap telt el e kedves foglalkozásban. A boldogságban töltött időt nem szokás mérni. A nappalt, sőt az éjnek nagy részét is e becses könyvek közt töltöttem, szivembe hatolt minden szó, mely a két nagy szentnek ajkáról oly szeretetreméltó őszinteséggel és erővel áradt; jegyze­teket készítettem, egész lapokat másoltam és másol­tattam le, a melyek különösebben megtetszettek. Mikor belefáradva kénytelen-kelletlen letettem a tol­lat, kimentem, bebolyongtam a várost, mindenütt szalézi szent Ferenc és szent Chantal közelségét érez­tem, minden utcában lépteik nyomát láttam. Meg­látogattam azt a szegényes házat, mely Genf szám­űzött szent püspökének lakásául szolgált; azt a templomot, hol népét szívhez szóló beszéddel oktatta, ajtaja közelében gyóntatószékének üres helyét, melyet hajdan annyian ostromoltak. Bejártam azt az utcát, a mely a szent püspök lakásától a kis Ga/m'a-házhoz vezetett, a hol a Visitatio keletkezett. Beléptem a házba s az egykorú emlékiratok nyomán ráismertem az egyszerű kápolnára, hol szalézi szent Ferenc szent Chantalnak föladta a fátyolt s fogadalmának szent esküjét vette; a kertre, hol a nővérekkel Beszélgeté­sek néven ismeretes szép társalgásait folytatta ; az útra hol szent társnőjével sétálva letették intézményük első alapjait, egészen a vaskapcsokig, melyek a szegényes ládát tartották, okozóját szent Chantal egyetlen enge­detlenségének, legpéldásabb alázatosságának és bána-

Next

/
Oldalképek
Tartalom