Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Bevezetés

BEVEZETÉS. 51 tották azt, a ki a bírói Ítélet, azaz a szenttéavatás bul­lájának ünnepélyes kihirdetése előtt merné föltörni. A később elbeszélendő események a bullának kihir­detését 1767-ig késleltették. Kevéssel utóbb villám- csapásként kitört a forradalom, mely romba döntötte az annecy-i kolostort. így e kötetek napjainkig elfe­ledve, ismeretlenül hevertek a püspöki irattárban. Rendu püspök, kinek elvesztését az annecy-i egyház­megye siratja, maga beszélte el, hogy ő az apostoli biztosok pecsétjeit még sértetlenül találta és kevéssel Annecybe érkezésünk előtt törette föl. Egyetlen tör­ténetíró sem látta mindeddig a becses lapokat, mert a többiekkez hasonlóan szintén kiadatlanok. Hogy semmit ki ne hagyjunk kutatásunkból, az annecy-i püspök engedelmével bementünk a zárdába s mindent apróra megvizsgáltunk. Itt volt alkalmunk látni egyéb megbecsülhetetlen ereklye közt a kolos­tor régi Jegyzőkönyvét, melyet két századdal előbb kezdtek meg s a melybe még most is jegyeznek. Első lapjait szalézi szent Ferenc írta és szent Chantal saját- kezűleg jegyezte belé az annecy-i kolostor megalapí­tását s írta alá a gyűlések jegyzőkönyveit, a melye­ken elnökölt. Szalézi szent Ferenc a könyvnek első lapján azt az óhajtását fejezi ki, hogy «e romlandó lapokra írt nevek legyenek beírva az örök élet köny­vébe» ; azért nemcsak a szerzetesnők tartották nagy dicsőségnek, hogy nevüket bejegyezhették, hanem még királyok, királynék, bíborosok, püspökök, főne­mesek, több mint két század óta kitüntetésnek veszik, ha nevüket szalézi szent Ferenc és szent Chan­tal neve után írhatják. Mi is odajegyeztük szerény 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom