Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Bevezetés

BEVEZETÉS

47

alatt, mi tartotta fönn századokon át az örvény szélén ? Nagy szent Gergely mondja, hogy háromezer szűznek imája, kiket Róma gyűjtött egybe Itália kolostorainak romjai közül s kik arra szentelték életüket, hogy a korhadó birodalomnak a legnagyobb segítséget adják meg: az imádságot, szenvedést és önfeláldozást.

És hogy eddig nem ment tönkre modern társadalmunk, bár megmételyezte a hamis bölcselet, bár elerőtlenítették, megrontották a rossz erkölcsök, ó ne álmodozzunk hiú ábrándokról, sem a dicsőség, sem a lángész, sem az erő, sem a ravaszság nem művelte e csodát, hanem az imádság, mely szeretettől megszentelt szivekből árad, melyet mindenhatóvá tesz az önfeláldozás.

Meg vagyok győződve, hogy olvasóim legnagyobb része nem fogja letenni munkámat anélkül, hogy legalább el ne ismerné e nagy igazságokat. De ha érzés- telenek maradnának is, nem haboznám más szempontból kimutatni a zárdái életet élő szerzetesrendek nagy fontosságát. Végre is majd megtudnák, mik ezek az áthatolhatatlan rostélyok, melyekről hozzáértők, hozzá nem értők annyit beszélnek. Kétségtelenül nem férhetnek hozzá a földi zaj, hiúságok és szenvedélyek, de napról-napra megnyílnak száz meg száz lélek előtt. Egyesek tiszták, érintetlenek, erősek, kik azért költöznek be, hogy a világ hiúságait egyszer s mindenkorra elvessék; mások szomorúak, lesújtottak vagy épen bűnösök, kik néhány napi vissza- vonultságban üdülést, világosságot és békét keresnek. És ki a megmondhatója, mily vigasztalást találnak e