Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Bevezetés

BEVEZETÉS. 37 metes erő láttára? De mikor sírva jelenik meg áldo­zatainak közepette, mikor anyai szivének megrázó fájdalomkiáltását halljuk, midőn fiának testén kellett átlépnie s később mint apáca, gyermekei halálának hírére annyira beteg lesz, hogy a végső szentségek­kel kell ellátni s ha mégsem tudja semmi megakasz­tani munkakörében, eltéríteni hivatásától : ez Istentől jövő erő, mely a lelket önmaga fölé emeli, de soha­sem keményíti meg! S a mint ez a lelki erő nem öli ki az érzékenysé­get, nincsen az okosságnak sem rovására. Ki volt okosabb szent Chantalnál ? Mily tiszta a látása, mily finom az érzéke ! És mintha mindez még nem lett volna elég óvatosság a világgal szemben, a mely mindig hajlandó túlzásról beszélni, Isten szent Chan- talnak szalézi szent Ferencet és Depaul szent Vincét adta tanácsadók és vezetők gyanánt, a két legbölcsebb vezetőt, magának a világnak Ítélete szerint is. Az első tizenhat évig, a második húsz évig volt lelkiatyja és az egyiknek szelídségére, a másiknak bölcseségére támasz­kodva. hozta meg a leghősiesebb áldozatokat a mér­sékletnek és határozottságnak, az erőnek és okos­ságnak oly tökéletes egyesítésével, hogy «a jók sok csodálni valót, a gonoszok semmi megróni valót sem találtak benne», mint a genfi szent püspök mondja. Midőn Chantal asszony hetven éves áldozatos élet után elhunyt, Depaul szent Vince nem galamb képé­ben, mint több szentnél olvassuk, hanem tűzgolyó alakjában látta lelkét az égbe szállani: mintha Isten ebben az égő képben akarta volna megmutatni, mivé lett e csodálatos nő lelke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom