Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Dupanloup orléans-i püspöki levele Bougaud-hoz
6 SZENT CHANTAL ÉLETE nyoknak majd minden nevezetesebb városát; részletesen megismerjük romlatlan erkölcseiket, ősi hagyományaikat s az egykor oly szigorú életet; közelről látjuk a kemény, erős lelkű családapákat, velük békés egyességben a családanyákat számos gyermektől körülvéve, a keresztény községeket, az elöljáróságokat, a városi testületeket, melyeknek szorgoskodása a közjóért és állásfoglalása jogaik védelméért fönséges harmóniában vannak egymással; s mindezek közepette föltűnik a hitéletnek és jócselekedeteknek mérhetetlen mozgalmassága, mely a XVII. század első felét ama ritka idők egyikévé tette, melyben az egyház kissé megpihenhetett; mint az anya, a ki hosszas fájdalmai után szeretettel, büszkeséggel látja maga körül nagyra nőni gyermekeit s legalább néhány pillanatra megizleli a boldogságot és békét, hogy előkészüljön a kikerülhetetlen viharokra, küzdelmekre. De bármily szép is szent Chantalnak e külső, nyilvános élete, Ön, kedves barátom, nem elégedett meg ennyivel. Bele akart hatolni benső életébe s én üdvözlöm Önt érte, mert ebben rejlik a szentek életének legkiválóbb varázsa. Köszönet Önnek mélységes kutatásaiért. Évről-évre, napról-napra követhetjük a szentnek haladását a jámborságban, önmegtagadásban, szelídségben, a szegények szeretetében s az Istennel való egyesülésben. Mi több, látjuk az akadályokat, a kísértéseket, melyeket le kellett győznie, a szomorúságot, a kellemetlenségeket, a mik kedvét szeghették vagy lesújthatták s a mi még értékesebb, megismerjük az orvosszereket, miket nagy lelki vezetője előírt, az ájta- tossági gyakorlatokat, melyeket ajánlott neki, azt a
