Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Hatodik fejezet
HATODIK FEJEZET. 195 találkozhatnának. Édes anyja, Boisy asszony fogadalmat tett, hogy oda zarándokol, de eddig betegsége gátolta fogadalma teljesítésében. Azonban soká már nem késik útra indulni, ő vele megy s így talán lesz szerencséje Chantal asszonynyal ott találkozni. Ez a terv nagy örömmel töltötte el szentünket, a ki még mindig a csoda hatása alatt állott, melynek ma reggel szemtanúja volt. A következő héten, mivel még mindig nem tért vissza lelkivezetője, Chantal asszony kérte szalézi szent Ferencet, legyen oly kegyes, szent gyónását még egyszer meghallgatni. A szent, hogy próbára tegye, nehézségekkel hozakodott elő, mondván, hogy «az asszonyokban gyakran csak a haszontalan kíváncsis- kodás dolgozik». Mégis beleegyezett s míg gyóntatta, egyszerre csak élénk hivatást érzett Chantal asszony vezetésére, «mintha a saját lelkét látta volna benne», úgy, hogy gondolatokba merülve távozott és nem tudta, mit akar ez jelenteni. Valószinűleg még e hét folyamán történt, hogy Chantal asszony szalézi szent Ferencet az étang-i Miasszonyunk hires bucsújáró helyére meghívta.1 1 Chantal asszonynak Fleury-ben az étang-i Miasszonyunk hegyalján egy háza volt, a mely még most is megvan. Jelenleg Lacuisine elnök tulajdona, a ki kijavíttatta saz idő viszontagságai ellen kegyeletes gonddal óvta a házat és szent Chantal szobájának ajtaja fölé emléktáblát helyeztetett, a melyen az van megörökítve, hogy szalézi szent Ferenc és Chantal itt találkoztak. A fölirat szövege így hangzik : «E ház Frémyot Johanna Franciska, Chantal báróné tulajdona volt; boldoggá avatták 1751-ben, szentté avatták 1767-ben. A liga háborúi idején hires Frémyot 13*