Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Ötödik fejezet
183 mindketten tiszták, mint két angyal és már áthatotta őket az a világosság, az az isteni tűz, a melyről az Isten nem tudott másként fogalmat adni Depaul szent Vincének, mint hogy a két lelket «két tűzgolyó alakjában» láttatta vele. Mikor aztán az első mű bevégződött, immár itt volt az ideje, hogy a második megkezdődjék, hogy szalézi szent Ferenc és Istennek e tiszteletreméltó szolgálója megismerjék egymást. Dijon volt a kiválasztott hely, a melyet az isteni gondviselés első találkozásukra kijelölt. 1603. augusztus 3-án a dijoni polgármester tudtán kívül engedelmeskedvén az Isten akaratának, összehívta a város képviselőtestületét s előterjesztette, hogy Genf püspökét kellene megkérni az adventén, s a nagyböjtön át a dijoni Sainte-Chapelle-ben prédi- kálásra.1 A meghívásban a szent püspök az Isten akaratát ismerte föl és bármint igyekeztek is barátai és lelki atyja, hogy elfogadásáról lebeszéljék,1 2 sietve 1 1603. aug. 13. A polgármester úr azt mondta, ha a tanácsnak kedvére van, hogy a genfi püspök úr, a ki híres hittudós, prédikáljon az ádventen és a következő nagyböjtön, ő szivesen elintézi a dolgot. Határozatba ment, hogy fölkérik a püspököt. (A városi képviselőtestület határozatai a dijoni városi levéltárban.) 2 «Kegyed tudja, írta jóval később szalézi szent Ferenc, mondtam már Dijonba utazásom egyik napján, a melyre barátaim egyező óvása ellenére, sőt annak ellenére, a kinek leginkább kellett volna engedelmeskednem (Chambéry atya, gyóntatója) indultam el, pedig azt gondolták, hogy javamat célzó nagy buz- góságukkal megakadályoznak utamban. De Isten oly erősen késztetett engem erre az áldott utazásra, hogy semmi sem tudott visszatartani.» (Lettre de saint François de Sales à sainte Chantal, Édition Migne t. V. p. 559.) ÖTÖDIK FEJEZET.
