Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Harmadik fejezet. Az istenség szivében
17 nek szivét s nem tartja-e fogva bűvös körében, honnan többé nem szabadulhat? Mily igéző, mily csábító a földi szeretet tekintete ! S az örök, a végtelen szeretet tekintete nem volna oly hatalmas, hogy szivünket magához édesgesse ? HARMADIK FEJEZET. Az istenség szivében. A Szentlélek Isten a teljes Szentháromságnak egy személye, még pedig a szeretet személye. Ez az ő lényege és az ő személyisége s mint ilyen nemcsak önmagában él, hanem életét a legbensőbben fűzi a másik két isteni személyhez. Ez a viszony, melyet most tanulmányozni akarunk, kétféle : 1. az Atyának és Fiúnak viszonya a Szentlélekhez ; 2. a Szentlélek viszonya az Atyához és Fiúhoz. 1. az Atya és Fiú viszonya a Szentlélekhez ismét kettős: ők adnak neki létet s mivel vele a legbensőbb életközösségben vannak, őt tisztelik és dicsőítik, mint önmagukat Már az előbbi elmélkedésben fölszínesen láttuk, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Itt azonban ezt körülményesebben kell megvilágítanunk azon támadás miatt, mely ezen igazságot a görögök részéről érte. Azt állították ezek, hogy a Szentlélek nem származik a Fiútól, hanem csak az Atyától és tiltakoztak az ellen, hogy a niczeai hitvallásba e szót: «Filioque» «és a Fiútól» beiktassák, mit először a nyu- goti egyház használt. Állításuk hamis volt. Kimondott hitágazat, hogy a Szentlélek az Atyától és Fiútól együtt származik még pedig mindkettőtől, mint egy és ugyanazon forrásból. Ez az igazság benne van a Szentírásban. Az Üdvözítő búcsúbeszédében, melyben az apostoloknak a Szentlelket mint Vigasztalót Ígéri, nemcsak azt mondja, hogy az Atya küldi a Szentlelket az ő nevében, hanem azt is, hogy ő küldi az Atyától,1 tehát mindketten közösen. Az egyház fölfogása sze1 Ján. 15, 26. Munkálatok 65. évf. 2
