Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
49 korán bölcseleti tanulmányokba merülve, megtanulta egyik vidéki egyetemen lelkes tanuló társai között, mint kelljen kérlelhetetlen elmeéllel levonni a következtetéseket: első sorban a politikai társadalmi téren, azokból a szabadelvű eszmékből, melyek akkor divatosabbak voltak mint manapság. Az eredmények teljes tarthatatlansága és értelmetlensége, melyekre ezen logikai következtetéseknél jutott, arra kényszerítették, hogy belássa a tekintély szükséges voltát, eleinte csak az állami élet terén. De arra utalva, hogy az állami tekintélynek észszerű és erkölcsi alapot adjon, a valláshoz kellett fordulnia, mint minden tekintély egyedüli forrásához; a különböző vallások közül pedig a katholikus egyházhoz, mint az egyedülihez, a hol a tekintély elve teljes kifejezésre jut. így közelebbről megismerkedve a katholikus egyházzal és tanaival, már 1848-ban visszatért kebelébe. Akkori társai közül többen, közöttük én is, lépésről-lépésre követtük, állandó szellemi és társadalmi érintkezésben állva vele, lelki átalakulását és előbb-utóbb példáját is. Én 1849. április havában tettem le a katholikus hitvallást a kölni Szeverin-templomban.»1 A Kehieréhez hasonló lelki átalakuláson ment át Bickell tanár is, kiről már megemlékeztünk s így tért vissza az ősegyházba. Annak vázolása után, hogy a protestáns theologiában nem talált megnyugvást, míg a katholikus egyházhoz mindinkább közeledett, így ír : «így valahára Gieszenben szerencsésen véget értek kételyeim, nehézségeim, melyek eddig a katholikus egyházba való lépésemet akadályozták. Egyúttal itt láttam át rendeltetését és nagy fontosságát annak a tulajdonképi elvi kérdésnek, hogy szükséges egy Istentől alapított csalhatatlan egyházi tekintély, mire nem csupán a Möhler-féle jeles symbolikának, hanem főkép oly dogmatikus műveknek tanulmányozása vezetett, melyek ezen csalhatatlan tekintély szükséges voltát szigorú és határozott skolasztikus alakban logikai követezetességgel bizonyítják. Most megértettem, hogy Isten Fiának szükségkép tév- mentes tanító egyházat kellett alapítania, ha azt akarta, hogy 1 Rosenthal i. m. I. köt. 2. rész. 420. 421. oldal. Munkálatok 63. évf. 4
