Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
225 mely most erre képesítene. Ugyanezt igazolja másodszor a köztapasztalat, mivel a halál előtt mindenki érzékeire szorul, senkinek sem jut az értés fensőbb módja osztályrészül. Az értés e módja, habár a szellem törekvéseit is leköti, mégsem oltja ki végleg a lélek ama tehetségét, hogy tőle megszabadulva tevékenységeit a másik lehető módon fejtse ki, hanem e tehetség gyakorlását jelen életünk pályáján gátolja, fölfüggeszti s lehetetlenné teszi most, hogy valamit is értsünk érzéki képek önállólag fölhasznált közvetítése nélkül. E korlátozás azonban, mint alább kiderül, a gyönge emberi szellemre nézve fölötte hasznos. Az értés e módja szerint a lélek tudhatna tényleg felsőbb módon, ha nem volna szervezethez kötve; de tényleg nem tud. Ellenben például az állati lélek se tényleg nem tud, se nem tudhatna. Az emberi szellem fönforgó tudatlansága onnan ered, mivel jelen életében nem törekedhetik más ismeretre, mint a mit a szervezet ama közvetítéséből elvonhat. E helyütt ismét kitérhetünk arra, mikép bontakozik ki az emberi ész s kivált minő viszonyban áll az érzékekhez? Általában csekély szervi változás csekély lelki hatással, tetemes szervi változás szintén megfelelő lelki hatással jár. E szerint különböznek egymástól a homályos és világos tudatok; a homályos tudatok különbségét is homályosan ismerjük, a homálytalan tudatok egybevetései is homálytalanok. így a zsenge gyermeki szervezetnek a kifejletthez képest igen csekély erejű idegei, parányi izmai stb. csak gyönge és homályos tudat eszközlői lehetnek. A változások tetemességének meghatározásánál kettőt kell vizsgálat alá vennünk : a hatásoknak sokaságát és rendezettségét. Hiába van valahol számos hatás, ha nincs köztük rend és célszerűség. Tapasztalhatjuk ugyanis, hogy az erők sokasága rendezettség nélkül keveset ér; így a jó gépeknél kevés erővel is nagyobb eredményt érünk el, mint ha az erőket rendezetlenül elfecséreljük; kevés erőnek alkalmas, célszerű elrendezése eredményesebb, mint több erőnek rendetlen munkája. Azért, hogy bennünk jelentős érzés támadjon, arra nézve nem elég a külső hatások tárgyilagos nagysága, hanem 15 Munkálatok 63. évf.
