Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
220 értelmi tevékenységek mindenike azonban megfelel saját tárgyának, azaz valódi ismeretkép, azért a sokféle megkülönböztetés nem egyéb megannyi értelmi képnél. Ily tökéletes ismeret azonban, a szent Doktor, szerint a testtől megvált lélekben nincs; a teremtmények közül csak az angyalokban van. Az ilyen emberi lélek, mivel gondolkozását el nem veszítheti, a földön szerzett értelmi képeit megtartja s számos új megkülönböztetést, új értelmi képeket is nyerhet. Ez új állapot beköszöntéről mondja az angyali Mester, hogy ez az isteni ész fényének befolyása; nem mintha ezzel Isten természetfölötti módon avatkoznék a szellemek ismeretkörébe, mivel többször is kiemeli aquinói szent Tamás, hogy ez az új értésmód természetes követelmény, hanem mivel az új értelmi képek az «isteni lényegnek részeltetett hasonlóságai» ; és e hasonlóságok új módú, sőt új letükrözései méltán nevezhetők az isteni észvilágosság befolyásának s az isteni Mindenhatóság különös közreműködésének. Ez új állapotot gondolkozás szempontjából még így vizsgálhatjuk. A gondolatnál kettőt kell figyelembe venni : magát az értelmi tevékenységet s a tevékenység módját. Sem az egyik, sem a másik figyelembe vétele nélkül nem lehet tökéletes ismeretünk a gondolatról. Kérdés, miben áll az első mozzanat, maga az értelmi tevékenység, mely az eszes lélek sajátos működése ? A gondolat, ha egész általánosságban akarjuk meghatározni, értelmi élettevékenység. Az értelem tökéletessége továbbá önmagának a lehetséges és valóságos külső tárgyaktól való megkülönböztetése. Már minden egyes valóság az által, hogy van, különbözik minden egyébtől; tehát már létével megkülönbözteti magát minden mástól. Ámde a lélek léte nem közönséges lét, hanem élet; nincs a lélekben semmi, a mi élettelen volna. A lélek tehát az által különbözik minden egyébtől, hogy él. A testtől megvált lélek élete azonban kizárólag csak értelmi élet: ennélfogva a testtől megvált lélek kizárólag értelmi életével (gondolkozásával és akarásával) különbözik minden egyébtől. De minthogy semmit sem akarhat, a mit nem tud, azért már tudásával, gondolkozásával elvá-
