Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
218 kai történik; s innét van, hogy Isten egy lényege által mindent ért. Az önálló értelmes valóságok közül pedig a fensőbb rendűek, még ha több forma által értenek is, még akkor is egyetemesebben értenek kevesebb eszmével s eszméiknek nagyobb erejük van a dolgok kimerítésére, azon értelmi erő hatékonysága miatt, mely bennük van (propter efficaciam virtutis intellectivae, quae est in eis). Az alsóbb rendűekben pedig több forma van, melyek kevésbbé egyetemesek s kevésbbé hathatósak a dolgok kimerítésére, a mennyiben gyöngébbek a fensőbb rendűek értelmi erejénél. Ha tehát az alsóbb rendű önálló valóságok formái oly egyetemesek volnának, a minők a fensőbb rendűek, mivel nincs akkora hathatósságuk a dolog megértéséhez, nem is szereznének velük tökéletes ismeretet a dolgokról, hanem némi homályban s általán nagyjában. Ez úgy, a hogy, az embereknél is jelentkezik. Mert a kiknek értelmi tehetségük gyöngébb, nem szereznek tökéletes ismeretet a nagyobb tehetségűek általános fogalmaival, hacsak azokat nekik egyenkint és különös esetekre ki nem fejtik. Világos azonban, hogy az önálló értelmi valóságok közt a természet rendje szerint legalsóbbak az emberi lelkek, ezt pedig a mindenség tökéletessége kívánta így, hogy a dolgokban különböző fokozatok legyenek. Ha tehát az emberi lelkeket úgy alkotta volna Isten, hogy oly módon értsenek, a minő a test nélkül élő, önálló szellemi lényeket illeti meg, nem volna tökéletes ismeretük, hanem nagyjában való és homályos. Tehát arra, hogy tökéletes és sajátos megfelelő ismeretük lehessen a dolgokról, természetileg úgy vannak alkotva, hogy testtel egyesüljenek ; és így magukról az érzé- kelhetőkről sajátosan megfelelő ismeretet szerezzenek; mint a műveletlen emberek nem oktathatók máskép tudományra, csak érzékelhető (kézzelfogható) példák révén. így már világos, hogy nagyobb javára van a léleknek, hogy testtel egyesüljön és érzéki képek fensőbb megvilágításával értsen : és mégis élhet test nélkül és lehet más értésmódja.»1 Látni való, hogy aquinói szent Tamás sasszeme a testtel 1 S. Th. p. I. q. 89. a. 1.
