Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Második könyv. 1799-1832

41 fordulunk, megszűnik az illúzió. A kollégium hosszú, alacsony épületekből áll, melyek vörös téglából épült falakkal, az idő által megviselt kövekkel, minden művészetet és kényelmet nél­külöző folyosóval éktelenkednek. Franczia ember nem valami nagy vonzalmat érez az ilyen lakóhely iránt* A derült és kellemes elemet egyedül csak a kollégium parkjában találjuk fel. Ez terjedelmes rétekből áll, melyek több százados fákkal és a Themze által képzett természetes tavakkal borítvák. A főbejárattal szemben cserjékkel és virágokkal kör­nyezett csinos apró házak egy egész várost képeznek. Talán ezek egyikében lakott Godley Richard nejével és nővérével, mikor Spencer György hozzákerült mint kosztosdiák. E Godley Richard a kollégium tanára s egyúttal a ehesten székesegyház javadalmasa volt. György magántanárával ment az előadásokra s vele jött onnan viszsza. Nem hiszszük, hogy Spencer lord jobb kezekre bízhatta volna fiát. A kik tudják — írja ez maga — milyenek a mi nyilvános iskoláink, azok — úgy gondolom — csak nehezen fogják el­hinni, hogy én négy évi etoni tartózkodásom alatt annyira tudatlan maradtam, hogy a rossz társalgásokból mitsem értet­tem. Godley úr felügyelete néha bizony szigorúnak tetszett. Naponként többször kellett a játéktereken keresztül mennünk, valahányszor t. i. az iskolába, a kápolnába vagy az absentiákra mentünk. (Az etoniaknál még manapság is így nevezik a tanulók névsorának a felolvasását) ....** Godley kérlelhetetlenül meg­követelte, hogy ilyenkor haladéktalanul visszatérjek a házba. Egy pillanatnyi késedelem elég volt arra, hogy elboruljon arcza. * Nincs visszataszítóbb valami, mint e régi épület, melyet etoni kollégiumnak hívnak. Egy csarnokot képez, melyet a látogató előadás után végigjárhat a nélkül, hogy egyetlen élő lénynyel találkoznék. A kápolnát kivéve, az egész nyitva van. A főudvar közepén VI. Henrik angol és franczia király nevetséges szobra áll. Godolphus igazgató tisztelte meg ezzel a kol­légium királyi alapítóját 1729-ben. Úgy a szobor, mint az épületek ósdiak, ízléstelenek, az idő által megviselvék. Azt hinnők, hogy az angolok egy­általában nem érzik föntartásának és kijavításának szükségét. A mit itt tapasztalunk, ugyanazt fogjuk látni Oxfordban és a westminsteri apátság­ban is. Ha nem Angolországban volnánk, azt kellene hinnünk, hogy itt egy haldokló, haldoklását érző és akaró czivilizáczióval van dolgunk. ** V. ö. Eton and the Etonians, by an Etonian. London, 1871.

Next

/
Oldalképek
Tartalom