Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
41 fordulunk, megszűnik az illúzió. A kollégium hosszú, alacsony épületekből áll, melyek vörös téglából épült falakkal, az idő által megviselt kövekkel, minden művészetet és kényelmet nélkülöző folyosóval éktelenkednek. Franczia ember nem valami nagy vonzalmat érez az ilyen lakóhely iránt* A derült és kellemes elemet egyedül csak a kollégium parkjában találjuk fel. Ez terjedelmes rétekből áll, melyek több százados fákkal és a Themze által képzett természetes tavakkal borítvák. A főbejárattal szemben cserjékkel és virágokkal környezett csinos apró házak egy egész várost képeznek. Talán ezek egyikében lakott Godley Richard nejével és nővérével, mikor Spencer György hozzákerült mint kosztosdiák. E Godley Richard a kollégium tanára s egyúttal a ehesten székesegyház javadalmasa volt. György magántanárával ment az előadásokra s vele jött onnan viszsza. Nem hiszszük, hogy Spencer lord jobb kezekre bízhatta volna fiát. A kik tudják — írja ez maga — milyenek a mi nyilvános iskoláink, azok — úgy gondolom — csak nehezen fogják elhinni, hogy én négy évi etoni tartózkodásom alatt annyira tudatlan maradtam, hogy a rossz társalgásokból mitsem értettem. Godley úr felügyelete néha bizony szigorúnak tetszett. Naponként többször kellett a játéktereken keresztül mennünk, valahányszor t. i. az iskolába, a kápolnába vagy az absentiákra mentünk. (Az etoniaknál még manapság is így nevezik a tanulók névsorának a felolvasását) ....** Godley kérlelhetetlenül megkövetelte, hogy ilyenkor haladéktalanul visszatérjek a házba. Egy pillanatnyi késedelem elég volt arra, hogy elboruljon arcza. * Nincs visszataszítóbb valami, mint e régi épület, melyet etoni kollégiumnak hívnak. Egy csarnokot képez, melyet a látogató előadás után végigjárhat a nélkül, hogy egyetlen élő lénynyel találkoznék. A kápolnát kivéve, az egész nyitva van. A főudvar közepén VI. Henrik angol és franczia király nevetséges szobra áll. Godolphus igazgató tisztelte meg ezzel a kollégium királyi alapítóját 1729-ben. Úgy a szobor, mint az épületek ósdiak, ízléstelenek, az idő által megviselvék. Azt hinnők, hogy az angolok egyáltalában nem érzik föntartásának és kijavításának szükségét. A mit itt tapasztalunk, ugyanazt fogjuk látni Oxfordban és a westminsteri apátságban is. Ha nem Angolországban volnánk, azt kellene hinnünk, hogy itt egy haldokló, haldoklását érző és akaró czivilizáczióval van dolgunk. ** V. ö. Eton and the Etonians, by an Etonian. London, 1871.
