Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Első könyv. 1792-1832

HARMADIK FEJEZET.

1. Nem méltányos-e, hogy jelezzük azt a bizonyára öntudatlan, de tényleges hatást, melyet a nyugalmasabb és az értelmi és erkölcsi behatás szempontjából derültebb rétegekben három protestáns író gyakorolt angol honfitársaiknak a katholikus eszmével való kibékülésére? Scott Walter, Byron lord, Keble János különösen elragadták kortársaikat. Hatalmas szellemi fejlődés indult meg a lelkekben, mely az 1833-iki eseményekben tetőpontját érte el.

Ossian dalainak fölfedezése Nagy-Britanniában kelta származását hozta öntudatra. Scott Walter, a történetíró és régiségbúvár, teljesen katholikus országba tette regényeinek színterét, s Angolország bámulva olvasta, hogy első ősei korántsem a protestáns kereszténység hívei voltak, hogy a reformáczió csak a norman és római hódítások korszaka után következett. A Szigetek király á-b^n Scott Walter úgy mutatta be a katholikus törzseket, mint a melyek, noha a vallás minden gyakorlatától meg voltak fosztva, még sem léptek be soha protestáns templomba. A protestáns lelkészek itt oda jutottak, hogy egész nyájukat úgyszólván csak tulajdon sekrestyésük képezte. így volt ez Sutherland és Caithness grófságokban s egészen az Orkney és Hebrid szigetekig.

Másrészt meg Macpherson kelta dalaival polémiát idézett elő, mely arról győzte meg Angolországot, hogy lakosságának háromnegyed része, ha már névleg nem is katholikus, de tényleg az maradt.

2. Byron lord nem habozott megénekelni a német liberá-