Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
363 Ezáltal a Disreali-kabinet kudarcza oly szembeötlővé vált, hogy maga a kormány is veszélyben forgott. A házat föloszlatták. Gladstone mindeddig az oxfordi egyetemet képviselte. Ez korántsem volt hajlandó híres képviselőjének liberális eszméit magáévá tenni, miért is régi párthíveitől el kellett válnia. Keserű sajnálkozást keltett ez szivében. 1865-ben, midőn a szakadás már nyilvánvalóvá lett, Gladstone a következőket írta Wilberforce püspöknek: «Két nagy lelki halál, lelki átváltozás van politikai szereplésemben : az egyik nagyon lassú : ama kötelékek elszakadása, melyek régi pártomhoz fűztek; a másik — rövid és hirtelen — Oxforddal való szakításom. S valószínűleg még egy harmadik is fog következni, s ez mindennek véget vet». Vájjon mi volt ez a kilátásba helyezett harmadik? Nem az-e, a mit Hanning főesperes ajánlott neki, midőn utoljára volt jelen egy anglikán isteni tiszteleten s vállát megérintve, így szólt hozzá: «Gladstone, jöjjön, menjünk innen !» ... Nem ! ez a szakadás nem következett be. Az új képviselőházban Gladstone-nek több mint 100 szótöbbsége volt. Ő, a ki az ír anglikán egyház megszüntetését indítványozta, első miniszterré lett s biztosította magának Clarendon, , Granville, Lowe, Forster, sőt még magának Bright-nek közreműködését is. Midőn a választások idejében, egy alkalommal Wiganban a lankasteri választókhoz beszédet intézett, elmés metaphorával élt, mely bár képletesen, de tüzetesen kifejezi politikai pro- grammját. írhon—szerinte—egy«mancenillier»-fa* alatt pihenő utas, a mely fának ágait le kellett vagdalni. «Az ír «mance- nillier» három főága pedig — úgymond — a püspöki egyház, a pénzuralom és a nevelési rendszer.» Az ír egyházról szóló javaslatot csakhamar másodszor, olvasták föl. Bright szavai, melyeket ez alkalommal mondott, oly nevezetesek' hogy a történelemnek meg kell azokat örökíteni. «Írország püspöki egyháza — úgymond — a leigázás * Az Antillákon tenyésző Pithynnel (tejfű) fák egyik neme, melynek gyümölcse és nedve mérges hatású. A fordítók.