Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
364 egyháza. Nemcsak a történelem tanúskodik erről, hanem én magam is kijelentem, hogy azt a kultuszt, a melyet az oly csekély számú protestáns gyakorolt 300 éven át, nem lehetett volna egy egészen katholikus nemzet között más úton föntar- tani, mint csupán a nyomás által ... A reformáczió főelve kimondja azt a minden nemzetet megillető jogot, hogy vallását és isteni tiszteletét maga választhassa meg ; a protestáns vallásnak egy katholikus nemzet között történt szervezése alegszembe- szökőbb megsértése a reformácziónak, mit Luther valaha elkövetett. Néhány év előtt volt alkalmam erről beszélni, s ma is ismétlem : Angolország politikája, melyet írhonnal szemben követett, nemcsak hitczikkelyt csinált a katholiczizmusból, mely hitczikkelyhez az ír nép hősies és kétségbeesett állhatatossággal ragaszkodik, hanem hazafisági kérdéssé is tette azt, melyért gyermekei készek szenvedni és szükség esetén még a halált is elviselni.»* Ép ily értelemben beszélt a nagy O’Connell is. Bright e napon megnyitotta az írek előtt az útat, hogy kívánságaikat előadják, melyeket később Parnell foglalt össze. 2. Az anglikánizmus öreg hajóját a legerősebb viharok hullámai elmerűléssel fenyegették. Senki sem látta jobban a fenyegető veszélyt, mint azok, kik fáradhatatlanul védelmezték. Vagy nem a közelgő hajótöréstől tartott-e Keble, midőn Puseyt mellőzve, esdve, ha nem kétségbeesve, Newman felé nyújtotta karjait? Pusey a vallási reform terén tett kísérleteinek sikertelenségén okulva, megalázva a püspöki karnak a világi hatalom előtt való meghajlása, nemkülönben az államnak túlzó autokracziája által ; elhagyatva párthíveitől, kiknek egy része kibúvót keresett fegyelmi rendszere alól, más része pedig elhagyta őt, hogy a római katholikusokhoz csatlakozzék, Pusey — mondom — kifáradva, megtörve, de le nem győzetve, meggyőződött arról, hogy más úton-módon kell keresni egyháza és az angol nép boldogságát. Titkos kezdeményezésére megalakult azon szövetkezet, melynek czélja volt a kereszténység egyesítésének elérése. * Edouard Hervé: Revue des Deux-Mondes, 1882. aug. 15. — Justin Mac-Carthy : A history of own times.