Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Negyedik könyv. 1846-1868

HATODIK FEJEZET.

1. Az 1866-ik év nagy megpróbáltatást hozott az anglikánizmusra. «Palmerston az előző évben jobb létre szenderült; Russell öreg volt, az 1830-ki államférfiak nemzedéke pedig már kihalt. Lord Derby a konzervatív kabinet megalakulása után lemondott, átengedve helyét Disraelinek, a későbbi lord Beaconsfieldnek.»

1866. márcz. 16-án Maguire ír képviselő részletesen föltárta az alsóház előtt hazája sanyarú helyzetét s kérte a kormányt, hogy vessen véget e bajoknak. Lord Mayo, Írország államtitkára megígérte Maguirenek a különböző felekezetek közti «egyenlőséget». Kilátásba helyezte egy katholikus egyetem létesítését s az ír pórok sorsának megjavítását. A vita már négy nap óta folyt. Ekkor lépett fel Gladstone, a Whigt-ek vagy liberálisok vezére s kijelentette, hogy: «az egyháznak, mint állam-egyháznak meg kell szűnnie». Radikális programm- jábaTtehát ugyanazt vette föl, a mit Bright. Maguire azonnal elállott terveitől s Gladstonet fölkérték, hogy óhajait formu- lázza. Meg is felelt e fölszólításnak a márczius 30-iki ülésen. Három határozati javaslata közűi az első így hangzott: «A Ház szükségesnek látja, hogy az ír püspöki egyház megszűnjék, azon föltétel alatt, hogy a papság egyes tagjainak sorsáról életük végéig gondoskodva lesz». Lord Stanleynek módosítását 331 szóval 270 ellenében elvetették. A vitát a húsvéti ünnepek végére halasztották, midőn a képviselő-testület újra egybegyűlt. Az ír püspöki egyház eltörlését 330 szóval 265 ellenében megszavazták.