Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

JEGYZŐI JELENTÉS.

Az «Istenünkért és Hazánkért» minden honfiúi szívhez oly kötelességszerűen szóló jelige, mely Iskolánknak hetedik évtizede immár, hogy létjogot és létalapot adott, melyen az elődök lángoló munkássága Körünk szellemi csarnokát is nagygyá építé, — a mennyire ezt a magukban véve bizonytalan, de a czél szentségétől gyámolítva igen is biztosan vezérelt ifjú erők tehették, — egybegyűjtött minket is a lefolyt működési év kezdetén, hogy a feledhetetlen elődök nyomába lépve, az ész, erő és akarat szent egységében vívjuk meg egy év szellemi harczát az emberiség örökérvényű eszméinek szolgálatában jövendő pályafutásunk élőképéül.

Megvalljuk, nem hiányzott olykor a harcz fokozottabb heve, ám csak azért, hogy annak elülte után a közös egyetértés verőfényében annál kielégítőbb legyen a békés összhang képe, annál tisztultabb az eszmék folyása s annál hálásabb a zavartalan visszaemlékezés most, mikor a letűnt év edző munkájáról hivatvák ez igénytelen sorok m. t. olvasóinkat értesíteni.

Működésünk a múlt szentesített hagyományaihoz híven, két irányban haladt; magában foglalja az Iskolánknak szorosan vett beléletét, nemkülönben annak a nyilvánosság előtt tett lépteit. Az Iskola az irodalmi és szónoklati önképzésnek megfelelő rendes működését gyűlései napirendjén fejtette ki. Tartottunk pedig 23 rendes, 15 szónoklati, 22 rendkívüli és 6 bizottsági gyűlést.

Az irodalmi önképzésnek szentelt rendes gyűlések tárgy