Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
199 hozzászólni, saját érzelmeimet és törekvéseimet értem ; talán bátorságot s néhány jó eszmét fognak Önben kelteni. Múlt évi konferencziánkban igen hosszasan beszéltem az ifjúságnak Angolország bajairól és egy sok tekintetben új rendszernek szükségéről. Az egyik pontban különösen kiemeltem annak szükségét, hogy Angolország megtéréséért imatársulat alakuljon és hogy egyszersmind hitehagyásáért nyilvános elégtétel nyujtassék. Hangsúlyoztam, hogy ez az egyedüli ország, mely nemzedékről nemzedékre megmaradt formális hitehagyottságá- ban s azt folyton megújítá, midőn a nemzet nevében minden uralkodójától, valamint az országos méltóságok és nyilvános hivatalok minden jelöltjétől annak határozott kijelentését követelte, hogy a katholikus egyházat babonásnak s bálványimádónak tartja. E tettek az istenkáromlásnak s eretnekségnek nem csupán habituális, hanem tényleges nemzeti bűneit alkotják; mely az isteni áldásoknak gátjául és az isteni kegyelemnek pozitív jellegű akadályául szolgál. Hogy ennek rossz következményeit megszüntessük, ép oly nyilvánvaló és ép oly formális ellenkező cselekményekre van szükségünk. Ámde melyek azok a hitczikkelyek, a melyek ellen a nemzeti hithagyás ezen istenkáromló ismétlései irányultak ? Főképen e kettő : transsubstan- tiatlo s a szent Szűz tisztelete. íme tehát két hitigazság, melyek jóvátételt igényelnek s a melyekre a katholikusok áhítatának különös módon kell irányulnia. Ez okból soha sem szűntem meg e kettős ájtatosságot tanulóinknak minden alkalommal szivökre kötni. Egy év óta minden nap azt kérem imáimban, hogy közreműködhessem Angolországban az Oltáriszentség tiszteletének, a naponkénti szent mise-áldozat bemutatásának, a gyakori szent áldozásnak, a legméltóságosabb Oltáriszentség nyilvános imádásának s egyszersmind a szent Szűz iránti áhítatnak visszaállításához, ez utóbbihoz különösen a rózsafüzér terjesztése által. Hogy miért választottam épen a rózsafüzért, azt talán e levélben nem is tudnám Önnek megmagyarázni. Bizalmasan elmondhatom Önnek, hogy ez eszmém egy délután támadt, mikor az a szerencse ért, hogy szent Eusztách templomában egyedül lehettem. Észrevettem, hogy a Szentség oltára egyszersmind a B. Sz. Szűz oltára is. Ez engem azon forró
