Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
200 könyörgésre indított, hogy e kettős tisztelet hazánkban közös ájtatossággá forrjon össze és én annak terjesztője lehessek. Hallgatással mellőzök több oly körülményt, melyek másokra nézve jelentéktelenek, habár reám nézve nem azok, s a melyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy figyelmem ezen pontra irányuljon. Az Oltáriszentségre vonatkozólag az én tervem az Önétől némikép eltér; a helyett t. i., hogy bizonyos napot határoznánk meg, azt ajánlottam, hogy a papok különböző napokon mondják szentmiséiket Angolország megtérítéséért, oly módon, hogy minden nap húsz vagy harmincz mise mondassák e czélra, mintegy nyilvános megkérlelésül az Oltáriszentség irányában. Minthogy a működés színtere oly távol esik tőlem, mind eddig csak keveset tehettem. Rábírtam tehát néhány papot, kik egy év előtt távoztak el innen, hogy havonként két szent misét mondjanak e czélra, és föltettem magamban, hogy a névjegyzéket tőlem telhetőleg gyarapítóm. Ezek egyike, Ábrahám úr azt írta nekem, hogy igen pontos Ígéretének megtartásában. Minthogy az általános könyörgésre a csütörtök van kitűzve, teljesen Önre bízom azon kérdésnek eldöntését, vájjon miden pap mert úgy hiszem, senki sem fogja magát kivonni — jobban szeretne-e havonkint két napot, vagy hetenkint egyet. Egy beszédemben, melyet múlt tavaszszal Al-Gesu-ban tartottam, azon gyöngéden ápolt reményemre tettem czélzást, hogy Angolországban rövid idő alatt az Oltáriszentség nyilvános megkér- lelése fog behozatni. Ennek kapcsán egy jámbor úrnőtől levelet kaptam, melyben arra kér, hogy ez irányban tegyek valamit. Néhány személyt jelölt meg nekem Angolországból, kik élénken óhajtanának valami hasonló dologban közreműködni. Tervem, melyet Weld Károly kitűnő barátomnak köszönök, a negyven órai imádásban állott, mely azonban nem szorítkoznék egy városra, hanem sorra bejárná az egész szigetet úgy, hogy az imádandó Oltáriszentség az egész éven át éjjel-nappal dicsőíttetnék. Ezt Shrewsbury lordnak azon hozzáadással javasoltam, hogy az ájtatosságot a tanintézetek, a zárdák, a nagyvárosok és a gentlemanek kápolnái kezdhetnék meg, mert erős a reményem, hogy minden kápolna kész örömmel fog ezen eszméhez csatlakozni.