Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
198 püspökeitől a legbarátságosabb leveleket kapta; egy dublini népgyűlésen az írhoni püspöki kar helyeslését fejezvén ki műve fölött, iránta való rokonszenvének kétségtelen tanujeleit adá. Spencer az írek könyörgését annyira becsülte, mint az egész kontinensét együttvéve: ez a vértanú imája volt hóhéráért, szent István imája Saulért, Jézus Krisztus imája a zsidókért. Szegény Írország, egyedül ő volt képes az angolszász zsarnoki uralomnak százados kegyetlen üldözéseit nagylelkűen elfelejteni !* Egyedül az Úristen, ki segíti a szenvedőt, taníthat így megbocsátani ! Azon bámulat, melylyel Spencer ezen népnek nagy hite iránt viseltetett, azon óhajt keltette föl lelkében, hogy Angolország megtérítésére irányúló művével kapcsolja össze Irhon megszentelésének művét. Úgy vélte, hogy a szerencsétlen Írország irányában nem fejezhetné ki elismerését hathatósabban, és hogy jobb kárpótlást nem nyújthatna neki azon igazságtalanságokért, melyeket Angolország részéről szenvedett. Minthogy az ima útján való térítésre vonatkozó terve így napról-napra nagyobb terjedelmet nyert, írt róla barátjának, Wiseman doktornak Rómába. Nem érdektelen tudni, mily ítéletet alkotott magának Spencer keletkező művéről e kiváló férfiú, kiről már láttuk, hogy mikép küzdött Londonban az oxfordi iskola ellen, és ki rövid időre rá maga is igen jelentékeny szerepet játszott az angolországi katholiczizmus újjászervezésében.** ,, , ,, ,, , Róma, 1839. hamvazószerda. Kedves Barátom ! Nem illik már tovább halasztanom a választ szívélyes s érdekes levelére. Az ügy, melyről abban szól, régóta foglalkoztat engem is, habár sohasem gondoltam annak lehetőségére, hogy külföldi egyházakat is belevonjunk ily czélú imatársulatba. Részemről inkább arra törekszem, hogy magunk között éleszszük az imádság szellemét. Azon kérdéshez, mely bennünket foglalkoztat, annak legjelentéktelenebb oldaláról akarok * Tanulmányok a mai írhonról. Perraud Adolf oratoriánus atyától. ** Cf. Life of F. Ignatius, III. könyv, VIII. fej.
