Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
További készülődések a "kulturharczra"
46 MUNKALATOK LX. ÉVFOLYAM a kir. kormány örömmel adja ugyan meg a kath. egyháznak azt a szabad mozgást, melyet a keresztény érzület fentar- tására és élesztésére a kath. hitvallás keretén belül hasznosnak tart, csakhogy nem hitegeti magát azzal, hogy ezáltal az ultramontan párttól a békét megvásárolta (Ezt írja az az ember, a ki az egyház és állam közti viszályt kath. közvetítők mellőzésével épen k i é 1 e s í t e n i akarja !) és ép oly kevéssé fog találni a felekezetekben a protestáns kormány oly eszközt, melynek segítségével egyszer s mindenkorra megszabadulna attól a szükségtől, hogy oly veszedelmes és jogtalan kihágásokkal, mint a milyenek a freiburgi érsek egyoldalú eljárásában nyilvánulnak, lehető erélylyel szembe ne szálljon. A miniszterekkel való értekezésem egész lefolyása és különösen az uralkodó fenségnél történt kihallgatásom sokkal hosszabb és körülményesebb volt, semhogy az egyes mozzanatokat itt elmondhatnám. Az uralkodó fenségnek végleges nyilatkozatát azonban mint annak tanúbizonyságát hozhatom fel, hogy előterjesztésem, a mennyiben a jelen stádiumban még lehetséges, hatását el nem tévesztette, mert ő fensége határozottan akként nyilatkozott, hogy szavaimból elhatározásaihoz új és meghálálni való erősbödést és különösen azon elhatározást merítette, hogy Rómában azzal a határozottsággal lép fel, melyet az igaz jog tudata kölcsönöz, midőn is ő fensége ismételt biztosításaimhoz képest a porosz követ hathatós támogatására számít és azt igénybe is fogja venni. Azonkívül, mielőtt ez ügyben Rómában nyilatkozatok tétetnének, ezeket ő fensége előtt mindenesetre Berlinnel óhajtaná közölni, hogy a kir. kormány tanácsát azokra nézve kikérje. A mi a tárgyalások megkezdésének alakját illeti, azon fáradtam, „hogy azoknak inkább oljr jelleget adjanak, mintha ez az érsek ellen felebbval óinál tett panasz, nem pedig az 1849.-Í tárgyalásoknak a badeni kormány kénysze r-h elyzetéből bekövetkezett folytatása volna“. Még aznap egy másik tudósítást küld el Bismarck, az előbbinek kiegészítéséül, a melyben a többek között ezt mondja :
