Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
322 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM minden fönnálló hatalomnak — ismételten és a legnyomatékosabban a hívek lelkére kötötték és minden lázadást a leghatározottabban roszaltak. Az apostoli szentszék mindig a legloyálisabb módon és az államokra való köteles tekintettel cselekedett, a megkötött szerződéseket megtartotta, kizárólag a katholikus hit alapigazságait és az egyháznak egyházi dolgokban való szabadságát emelte érvényre, a fönnálló viszonyokat és a kormány óhajait tökéletesen tekintetbe véve. Azt hiszszük, ismételnünk kell itt azt, a mit már folyó év májusi közös pásztorlevelünkben ünnepélyesen kimondottunk, hogy a szellemi hatalom teljessége, melyet az Istenember a lelkek üdvére és földi országának kormányzására az egyházban letéteményezett és sz. Péterre s utódaira bízott, semmiképen sem korlátlan. „Ellenkezőleg korlátolják a kinyilatkoztatott igazságok, az isteni törvény, az egyháznak Isten által adott alkotmánya ; korlátolja kitűzött czélja, a mely az egyház épülése és nem lerombolása ; korlátolja azon Isten által kinyilatkoztatott tan, hogy az egyházi rend mellett polgári rend is létezik, a papi hatalom mellett világi hatalom is, a mely eredetét Istentől bírja, mely a saját körében a legfőbb és melynek minden erkölcsileg megengedett dologban, lelkiismeretesen engedelmeskedni kell.“ .... A nevezetes okmány vége így hangzott : „Végre a gyanúsításokkal, melyeket állítólagos vagy tényleges katholikus elméletekből az egyház és az állam közti viszonyt illetőleg, valamint a pápa legfőbb tanító-tekintélyéből merítettek, még ezen egy^ szerű megjegyzést állítjuk szembe : Az apostoli szentszék alap- és irányelvei még manap is teljesen ugyanazok, mint azon időben, mikor a német kormányok vele az egyházi viszonyok rendezéséről tanácskoztak és szerződést kötöttek. Mi tarthatja vissza az államot attól, hogy az egyházi viszonyokat hasonló módon rendezze ? A katholikusok Németországban nem követelnek egyebet egyházuk számára, mint. azon önállóságot és szabadságot, melyre minden időben joggal igényt tarthatott és a melylyel bántódás nélkül a legújabb időkig rendelkezett. Új‘kivételes törvényeket, állami gyámságot egyházi ügyekben, akadályoztatást hitének szabad vallásában és vallási, s egyházi életének szabad nyilvánulásában vissza kell utasítaniok. A német nép katholikus része egy aránylag nagyon csekély töredék kivételével, mely vagy teljésen hitetlenné lett vagy legalább a katholikus hitelveket feladta, szíwél-lélekkel hűen kitart katholikus hite mellett. Mi püspökök a hitet és összes alaptételeit illetőleg teljes egyes- ségben érezzük magunkat az egész papsággal és az egész katholikus néppel. Nem hihetjük el tehát, hogy a német birodalom kormánya és az egyes német országok kormányai el volnának határozva arra, hogy a
