Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 305 tetlen elgondolni, hogy egy püspök valamely országban jogokat gyakoroljon a nélkül, hogy az állami kormány elismerte volna. Ez már a hajdani körülmények között is állott, mikor a püspökök állása önállóbb volt s a kormányok egyházi ügyekben csak ritkán érintkeztek a pápával. Már az e század elején kötött concordatumok bizonyos mértékben szorosabb viszonyokat létesítettek a pápa és a kormányok között ; mindenek előtt azonban a vatikáni zsinat s két legfontosabb határozata a pápa tévmentességéről és joghatóságáról, az utóbbinak helyzetét a kormányokkal szemben is teljesen megváltoztatta s az utóbbiak érdekeltségét a pápa-választásnál a legmagasabbra fokozta s azzal együtt joguknak is, hogy a választással törődjenek, annál szilárdabb alapot adott. Mert e határozatok által a pápa oly helyzetbe jutott, hogy minden püspökségben kezébe veheti a püspöki jogokat s pápai hatalmánál fogva azokat gyakorolhatja. A püspöki joghatóság elenyészett a pápaival szemben ; a pápa ezentúl nem gyakorol, mint eddig, egyes meghatározott, fentartott jogokat, hanem a püspöki jogok egész telje kezében nyugszik ; ő elvileg minden egyes püspök helyére lépett s csak tőle függ a gyakorlatban is bármely pillanatban a kormányokkal szemben azok helyét elfoglalni. A püspökök már csak az ő eszközei, hivatalnokai, a nélkül, hogy valamiért felelősek volnának ; ők a kormányokkal szemben idegen felség hivatalnokai lettek, még pedig oly felségé, ki t é v- mentessége következtében tökéletesen korlátlan hatalommal rendelkezik, sokkal korlátlanabb hatalommal, mint a világ bármely abszolút egyeduralkodója. Mielőtt a kormányok valamely új pápának ily állást biztosítanának s neki ily jogok gyakorlatát megengednék, kérdezniük kell maguktól, vájjon annak megválasztása s személyisége megadja-e azon biztosítékokat, -melyeknek követelésére jogosítva vannak, hogy hatalmával vissza ne élhessen. Ehhez járul, hogy épen a mostani viszonyok között nem várható biztosan, hogy legalább azon biztosítékokat, melyekkel a conclave az előbbi időkben körül volt véve s melyeket már alakulásánál s összeállításánál fogva nyújtott, alkalmazni fogják. Aromái császártól, Spanyolországtól és Francziaországtól gyakorolt kirekesztési jog (ius exclusivam dandi) elég gyakran illuzóriusnak bizonyult. A befolyás, melyet különböző nemzetek saját nemzetbeli bíborosaik által a conclaveban gyakorolhattak, véletlen körülményektől függ. Hogy mily körülmények között „fog megtörténni a legközelebbi pápa-választás, hogy nem fogják-e azt esetleg elhamarkodottan megkisérleni, úgy hogy az előbbi biztosítékok alakilag sem volnának biztosítva — ki láthatná azt előre? Ezeket megfontolva, kívánatosnak tűnik fel előttem, hogy azon európai kormányok, melyek katholikus alattvalóik egyházi érdekei s a katholikus egyháznak országukban elfoglalt helyzete folytán a pápa- választásnál érdekelve vannak, az ezt illető kérdésekkel idejekorán foglalkozzanak s a mennyire lehet, beszéljék meg egymás között.az utat20 Munkálatok 60. évf.
