Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 281

azok az egyház körébe vágnak is, feltétlen engedelmességet kívánt, azt számos körülmény igazolja.

Elsp, sorban tény az, hogy az állam részéről a kiközösítés, kimondása ellen, ha az nyilvánosan történt is, felszólalás sohasem történt,

Azonkívül a püspök ismételten kész volt egy nyilatkozatot közzétenni* mely szerint a kiközösítés a kiközösítettnek polgári becsületét érintetlenül hagyja. A kormány válaszaiban ezen ponttal sohasem foglalkozott.

Michelis tanár azon kérelemmel járult az államügyész és a főállamügyész, valamint az igazságügyi miniszter elé, hogy a püspök ellen „becsületsértés“ czímén nyilvános panaszt emeljenek. Ezen indítványt mind a háropi itélőszék elvetette.

Magán panaszt pedig a két kiközösített nem emelt.

A jogtudósok belátták, hogy a fennálló alkotmányos határozatok és az azokon alapuló kormányközegektől jóváhagyott gyakorlat szerint az ermlandi püspök ellen megindítandó lépés eredmény nélkül marad. És ez indirekt bevallása yolt annak, hogy a kormány nem járt el törvényszerűen.

S ha ennek daczára a kormány a püspök járadékának zár alá helyezését elhatározta, úgy erre csak két ok indíthatta : vagy azt remélte, hogy ha a püspök határozottan elismeri a korlátján állami mindenhatóság elvét, ez által már előre megtöri azon ellenállást, mely a tervezett és ép ezen elven alapuló organizáló egyházi törvény- hozás ellen irányulna, vagy pedig arra számított, hogy a püspök vonakodása esetében ezen törvények kibocsátására egygyel több okot hozhat fel.

Viszály a tábori püspökkel.

Miként Braunsbergben kezdetben a katholikus gymnazis- tákat arra kényszerítették, hogy egy ó-katholikus, jobban mondva akatholikus ember hittani előadásain jelen legyenek, úgy az ermlandi egyházmegyéhez tartozó némely helyőrségi városok katholikus katonái arra voltak kényszerítve, hogy egy