Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
262 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM ó-katholikussá lett Grunert nevű áldozó-pap miséjén legyenek jelen s a szentségeket az ő kezeiből vegyék magukhoz.1) Mielőtt a tábori püspök azon helyzetben lett volna, hogy ez ügyben közbelépjen, azalatt a hadügy-niiniszterrel már is viszályba keveredett azon esetek miatt, melyek a kölni katonai templomban történtek. Itt ugyanis az egykori benedekrendi apátsághoz tartozó szt. Pantaleon templom a katholikus és protestáns katonák Isten-tisztelete számára közös templom gyanánt már 1850 óta be volt rendezve. 1871 tavaszán a kölni ó-katholikusok a hadparancsnoksághoz kérelmet intéztek, hogy a templomot ők is használhassák, a mely kívánságot a hadügy-miniszter, a nélkül hogy a katholikus tábori préposti hivatalhoz kérdést intézett volna, teljesítette. 1868-ban Berlinben a pápa és a király püspöki méltósággal egy tábori prépostot, Namszanowskit nevezték ki (1868-ig königsbergi prépost volt). Az egész porosz katholikus katonai lelkészség és a porosz hadsereg összes katonai templomai alája tartoztak ugyanazon módon, miként a többi templomok és lelkészek rendes püspökük alá. Miután a kölni „ó-katholikusok“ 1872 február 2.-án a számukra megnyílt templomban Isten-tiszteletüket először megtartották, Lünnemann, a hadosztály katholikus plébánosa püspökétől azt a meghagyást kapta, hogy a templomot kerülje. Márczius 1.-én Roon hadügy-miniszter a kölni kormányzónak azt a parancsot adta, „hogy a katholikus katonai Istentiszteletet ismét rendelje el a Pantaleon-templomban s kötelező parancscsal szólítsa fel a hadosztály plébánosát annak megtartására. l) Daczára az 1872 február 29.-én kelt Falk-féle rendeletnek, melynek következtében a magasabb tanintézetekben a hittanítás alól fölmentést lehetett nyerni — ha csak gondoskodva volt annak pótlásáról - a brauns- bergi papnevelő-intézetben Treibel dr. mégis tovább tanította a hittant. Ugyanekkor Insterburgban, Wehlauban és Gumbinnenben az „ó-katholikus“ Grunert plébános lelkészkedett a kath. katonaságnál, hasonlókép Tapiauban a kath. foglyoknál. Grunert és Treibel felfüggesztettek s ezáltal egyszersmind a vatikáni zsinat által kimondott kiközösítés büntetését is eo ipso magukra vonták. A történtek miatt, melyek a Wollmann- és Michelis-féle kiközösítéshez fűződtek, a püspöknek a nyilvános kiközösítés kimondásától el kellett állnia.
