Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első harczi intézkedések
AZ ELSŐ HARCZI INTÉZKEDÉSEK 165 E 1 k e m a n n , lelkész. Báró Schorlemer - Alst. Gajewski, polgármester. Gróf Praschma. Dr. Lieber. Grand-Ry, földbirtokos. Kehler, követségi tanácsos. Bernards, törvényszéki ülnök. B a r o w s k i, kanonok. Briese, prépost. Dauzenberg, lelkész, E 11 e r i n g , kerületi törvényszéki tanácsos. Evers, kerületi törvény- széki tanácsos. F r e n g e r , földbirtokos. Funke, fő-lelkész. G e - scher, kerületi törv. tanácsos. Hatzfeld, kér. törv. tanácsos. Báró Heereman. Hecking, kanonok és esperes. Donersmarck H e n c k e 1 gróf, földbirtokos. H e r r 1 e i n , földbirtokos. H ü f f e r . kér. törv. tanácsos. Dr. Kampschulte, esperes-plébános. Kesseler, tartom, törv. ülnök, földbirtokos. Krämer (Heilsberg), biró. Dr. Krebs. Lindemann, fő-plebános. Báró Loe Bódog. Maiss, kér. törv. tanácsos. Mallinckrodt, kormány-tanácsos. N e 1 s , bőrgyáros. Dr. Peters, gymnáziumi igazgató. Dr. Reichensperger A., felebb. törv. tanácsos. Ressemann, földmivelő. Rin télén, korm.-ülnök. Dr. Rudolphi, igazgató. Rübsam, törvényszéki biró. „Schaeffer, a legényegylet igazgatója s egyetemes elnöke. Schaffer, városi plébános. S c h 1 e p p i n g h off, biró. Schumann (Rybnik), fő-lelkész. Strecker, kér. tör. tanácsos. Syó, felebbezési törvényszéki tanácsos. Báró T h i m u s , felebb. törvényszéki tanácsos. T h i s s e n , kanonok. Ulrich, fő-bányatanácsos. Dr. Weber egészségügyi tanácsos. Dr. Zehrt, püspöki biztos, czímzetes kanonok és egyházi tanácsos. Ez volt első jele a katholikus elemek nyilvánosan is föllépő gyülekezetének, mint parlamenti testületnek. Az újonnan választott porosz országgyűlés 1870 de- czember 14.-én bevonult, anélkül, hogy valamely katholikus párt síkra szállott volna. Ezen párt, mint tudjuk, majd föltámadt, majd eltűnt a képviselőházban az egyházpolitikai alakulások szerint. Megjelent 1852-ben a Raumer-féle válaszirat következtében (1. f. 20. 1.), a törvényhozás 5. ülésszakának megnyitásakor, 1859-ben pedig nem jött össze.1) Midőn azonban 1859-ben az olasz háború következtében a római kérdés *) *) Sokat beszéltek arról, hogy Reichensperger Ágostot akkor első a 1 e 1 n ö k k é választották. De tekintve a szavazatarányt, melylyel Reichenspergert megválasztották, abban inkább a katholikusok veresége, mint az ellenségektől hirdetett igazságosságérzet ténye nyilvánul. Dr. Reichensperger épen egy szóval kapott többet az absolut többségnél, nevezetesen 153-at 302-bql, mig az elnök (Schwerin gróf) s a második alelnök (Mathis) jó 100 szóvál szárnyalták túl ! S ez is a „katholikus párt“ megszűnése daczára ! — Ez idő zak következő ülésszakában Reichenspergert meg sem választották.
