Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első harczi intézkedések
160 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM ler-rendszer gyümölcsei. Mühler és Dalvigh, a protestáns pápisták, két német állam élén radikális tanítók alakjában minden választás alkalmával jelentékeny hányadot szolgáltatnak az ultramontánoknak. Ezen állapotok végtelen éjében nem egyszer az államférfiúi láng elme (Bismarck) felé vetettek kérdő tekintetet, mely a német ügyekbe oly csodás kézzel nyúlt bele. A kiváló férfiú, ki csak nem rég újra megmutatta szelleme kimeríthetetlen erejét és rugékonyságát, ki hihetetlen tapintattal és óriási erővel világtörténelmi feladatának gyeplőjét mintegy kezében tartja, nem tehet másképen, minthogy a veszélyt és a bajt h e- 1 y esen fölismerje, hogy valahányszor veszély közeledik, azt szemügyre vegye. Nem egyszer már ő is világosan és határozottan visszautasította a szövetkezés kísérletét, nem egyszer segéd kezet nyújtott azoknak, kik csatlakozásra kérték a szörnyeteg ellen. S mégis azt mondják róla : nem lehet reá bízni, hogy komolyan lépjen fel a két felekezet szemforgatóinak védővára ellen; valóban nem vitathatóéi, hogy e játéknál nem ritkán bizonyos öröm sugárzik ki a szeméből. V aj jón a k é t f é r f i ú , kik nemsokára a nemzet szövetség-ünnepén a legmagasabb polczon fognak tündökölni, elzárkóznék-e az aggodalom, a keserű panasz elől, melyet a nemzetnek ezen, már régóta reá nehezedő lidércz okoz ? Most, midőn Poroszország és Németország egybe olvadnak, Poroszország erőssége Németország erőssége, vagy Poroszország gyengesége Németország gyengesége lesz. Valóban megérdemli ez a nemzet és szíves hálával fogja jutalmazni, ha nászújából eltávolítják a lidérczet, hogy öröme az új létben teljes legyen. A „szabadelvűek“ aggodalma alaptalan volt/) A mainzi érsek ama javaslata, hogy a porosz alkotmány vallási jellegű alapjogai felvétessenek a Versailles-ban megállapított birodalmi alkotmányba, figyelmen kívül maradt. Az új birodalmi alkotmány terve az észak-német szövetség alkotmányának mintájára készült ; az sem tartalmazott vallási biztosítékokat. Hiszen oly időben keletkezett, midőn a „kulturharcz“ befejezett ügy volt. Azon ürügy alatt, hogy a *) *) Mily módon izgattak akkor a kanczellár környezetében a „ kulturharcz "-ra, arra többek között abból is következtethetünk, hogy egyik e környezetből, Bamberger dr. az 1868-ban „Herr v. Bismarck“ czím alatt (Boroszló,. Günther) kiadott művében a t. k. ezt mondja : „A. legveszedelmesebb méreg, mely még a porosz állam vérében van, a p apura 1 m i lutheranizmus. A felsőbb rétegekben gyakorolt hatalom átka közelről hasonlít a katholikus papi uralom átkához, melyben Francziaország alapjában szenved. . . . Nem sikerülhet a nemzetet egységessé, szilárddá tenni, ha hivatását a szellemi szabadsághoz elveszti. (L. 165. 1.)
