Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első harczi intézkedések
AZ ELSŐ HARCZIINTÉZKEDÉSEK 161 vallási ügyek rendezése az egyes államok hatáskörébe tartozott, az alkotmányban erről nem történt említés. Ezen indító ok látszólag foederalisticus, particularisticus alapon nyugodott s így az újonnan alakuló centrumpárt követeléseinek felelt meg, mely a birodalmi központosítást és az egyes államok elnyomatását, nevezetesen a dél-német államokét ellenezte ; tulajdonképen azonban ez ürügy alatt csak egy ügyes terv rejlett : a katholikusok így nem vették volna észre, hogy ellenük a birodalomban hadjárat készült. Mihelyt ez a hadjárat alkalomszerűnek látszott, megkezdték volna azt ; s a birodalmi alkotmányt tetszés szerint ki lehetett volna egészíteni. Ha ez kezdetben nem látszanék alkalomszerűnek, — a délnémet államok túlnyomóan katholikus volta miatt — akkor csak a túlnyomóan protestáns Poroszországban kezdhetnék meg a harczot, hogy ott vessék meg alapját a német „nemzeti egyháznak“. A kanczellár remélte, hogy protestáns egyházának sorsa e mellett még kezében van. Remélte, hogy a nemzeti egyháznak is ő lesz fővezetője s az orthodoxia érdekében latba vetheti tekintélyét — valamint a porosz állam-egyházban, az „Unióban“ is az uralkodó irányt a fő-államvezér határozza meg. Azt hitte, hogy „szabadelvű“ ellenfelei követeléseivel szemben később „konzervatív“ többséggel léphet fel — a mi természetesen, a mint a harcz folyamán látni fogjuk, önámítás volt. Ezek voltak a versailles-i megállapodások, a mennyiben az egyházpolitikai törvényhozásra vonatkoztak. Alakilag természetesen nem voltak egyebek, mint a tárgyalandó tételek általános fejtegetései. A tisztán politikai természetű határozatok ellenben, mivel nemsokára törvényformában az alkotmányba voltak felveendők, nem voltak oly sima lefolyásuak. Kiváltképen a bajor nép volt nehezen bírható arra, hogy a birodalom kötelékébe lépjen, jóllehet Bajorország fontos különjogokat {külön követség, saját posta, vasút és táviró, külön sör- és szesz-adó, saját polgárjog stb.) kapott. A bajorok joggal féltek attól — mit a tapasztalat részben már igazolt is — hogy a 11 Munkálatok GO. úvf.
