Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
A SZOCZIALIZMUS TÖRTÉNETE 21 3. §. A modern szoczializmus főmegalapító'ja: Marx Károly.1) A) Történeti rész. Még 1848-ban irta Marx barátjával, a még mai nap is •életben levő Engels Frigyessel „A kommunista párt kiáltványát“ („Manifest de r commun is tischen Partei“), melyben „az összes országok proletárjaihoz“ fordul és őket arra szólítja fel, hogy tekintettel szenvedéseik és érdekeik azonosságára, tömörüljenek, szervezkedjenek, hogy a politikai hatalmat magukhoz ragadják s igy a „bourgeoisie“ vagyis a „tőkepénzesek uralmát“ megtörjék. Tizenhat évvel később, különösen Marx sürgetésére, Londonban a legkülönfélébb nemzetekből nagy munkásgyülekezet jött össze, hogy a munkások és proletárok nemzetközi szervezéséről tanácskozzanak. Bizottságot is választottak, melynek az lett a feladata, hogy egy nemzetközi munkás-szövetkezet alapszabályait kidolgozza, s hogy a legközelebbi évben tartandó brüsszeli kongresszusra az előkészületeket megtegye. A bizottság első határozata egyetemes tanács (Generalrath) életbeléptetése volt, egy elnökkel és a különböző nemzetek számára egy-egy levelező taggal. Németország számára levelező tagul Marxot választották. Az általa javasolt s az egyetemes tanács által elfogadott kiáltvány a munkásokhoz épugy, mint a kommunista nyilatkozat, e szavakkal végződik : „Minden országok proletárjai egyesüljetek“. Az alapszabályok Marx által ajánlott tervezetét is elfogadták. Jellemzésül a következő helyeket szemeljük ki e tervezetből : „Megfontolván, hogy a munkás-osztály felszabadítását *) *) Született 1818-ban Trierben, meghalt 1883-ban Londonban. Főmunkáját „A tőké“-t négy kötetre tervezte ; azonban csak a második kötetig juthatott, s maga Marx csak az első kötetet adta ki. (1. kiad. 1867. 4. kiad. 1890.) Marxnak egyéb nevezetes iratai : ,;Zur Kritik der politischen Oekonomie“ 1S59; „Das Elend der Philosophie“ (Proudhon ellen) utóbbi dolgozatát franczia nyelven irta, s csak 1885-ben fordította le németre Bernstein.
