Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
99 MUNKALATOK LVIII. ÉVFOLYAM csak a munkás-osztály maga vívhatja ki, hogy az emanczi- páczióért vívott küzdelem nem kiváltságokért és monopóliumért, hanem egyenlő jogok- és;kötelességekért és mindennemű osztályuralom megsemmisítéséért vívott küzdelem, hogy a munkásnak gazdasági tekintetben való alárendeltsége, szemben a munkaeszközök, azaz a megélhetés forrásainak élt u la j doni tójával a szolgaság minden formájának az alapja, . . . hogy ennélfogva a munkás-osztály emanczipácziója ama nagy vég- czél, a melynek mint eszközt kell minden politikai mozgalmat alárendelni, . . . hogy a munkás-osztály felszabadítása sem helyi érdekű, sem nemzeti, hanem társadalmi föladat, a mely mindazon országokat felöleli, a melyekben modern társadalmi élet virágzik ; . . . ezen okoknál fogva alakult a nemzetközi munkás-szövetkezet (Internationale Arbeiterassoziation).“ Ezen alapszabályokat1) a genfi kongresszuson 1866-ban elfogadták. Ettől fogva az internationale majd minden évben tartott kongresszust. A brüsszeli kongresszus 1868-ban azon határozatot hozta, hogy a vallás és biblia iránt való tiszteletet azon férfiak tiszteletével kell helyettesíteni, kik az emberiség anyagi jóléte körül kiváló érdemeket szereztek. A bázeli kongresszus 1869-ben a magántulajdont képező fekvő birtoknak közös tulajdonná változtatását a társadalom jogának nyilvánította. Nemsokára azonban nézeteltérések merültek fel, melyek különösen az egyetemes tanács jogai körül forogtak és jórészt a nemzeti féltékenységben bírták alapjukat. A föderalisták vagy anarkisták, Bakunin vezérlete alatt, nem akarták az egyetemes tanács „dictaturáját“ tűrni és a német Marx Károly hatalmi állására is féltékenyek voltak. Az utóbbinak párthívei, a czentralisták vagy a tekintély elvét vallók azonban azon véleményben voltak, hogy a mun- *) *) Kinyomattak Jäger E.-nél „A modern szoczializmus“ czímű műben. Berlin, 1873. 56. 1. Ugyanott található bő kivonat a Marx-féle kiáltványból (50. 1.) s a „Communista nyilatkozatból“ (477. 1.). A Jager-féle könyv egyáltalán még mai nap is azok közé tartozik, a melyek Marxot és a nemzetközi szövetkezetét illetőleg a legjobban útbaigazítanak.
