Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
EGYES ELLENVETÉSEK MEGCZÁFOLÁSA 181 jesen elválasztva, nagy nyereségeket hajt. A kereskedelemben, iparban, bányászatban, közlekedési utak építésében s hasonlókban a nagyszabású vállalatok pompásan sikerülnek a részvénytársaságoknak, habár úgy látszik, mintha hivatalnokai minden személyes érdek nélkül dolgoznának. De ez csak úgy látszik. A részvénytársaságok alárendelt hivatalnokait illetőleg ugyanaz áll, mit fennebb a magántermelési és állami vállalatokról mondottunk. Az alárendelt hivatalnokok az igazgatókkal, mint magántulajdonosokkal állanak szemben. A mi pedig a részvénytársaságok igazgatóit illeti, azoknak a vállalatok sikere legtöbbnyire nagyon is érdekükben fekszik. A legtöbb esetben magok is a főrészvényesek közé tartoznak, vagy legalább is siker esetén a nyereményből jelentékeny jutalékot kapnak. A nagy részvénytársaságoknál nem ritkán még az alárendelt vezetők is részt kapnak a nyereményből. Minthogy azonkívül a vezetők majdnem korlátlan hatalommal rendelkeznek az áltatok felfogadott vezetők és munkások felett, nagyon is érthető, miként érhet el valamely részvénytársaság ily eredményeket, daezára annak, hog}^ a tőke látszólag tulajdonosától el van választva. Egyébiránt ismeretes dolog az, hogy a részvénytársaságok a gazdálkodást illetőleg (a nyersanyagokban és a szerszámokban való takarékosságot értem) a magánvállalatok mögött messze elmaradnak, a miért is a csekély tőkével rendelkező részvénytársaságok csak a legritkább esetben tarthatják fenn magukat. A nagy részvénytársaságoknál ezen hátrányokat más előnyök pótolják.x) A szoczialista rendszer és a részvény- társaság közötti külömbség tehát azon körülményben van, hogy a részvénytársaságokban az igazgatók csak nagy ritkán változnak. A vezetők állandósága a nagyszabású vállalatok sikerének szükségszerű feltétele. Ha a vezetés gyakran változik, nem lesz meg a megkivántató egység és tervszerűség, mert a vezetők nézetei csak a legritkább esetekben egyeznek meg. De mi kezeskednék a vezetés kellő állandóságáról a ú Ezek bővebb kifejtését lásd L e r o y - B e a u 1 i e u-nél Le collectivisme 348. és köv. 11.
