Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége

176

MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM

az igazságossággal akarják kiegyeztetni ; azonban ezek csak szép, de tartalom nélküli szavak. A ki a magántulajdont az összes termelési javakra nézve kizárja, az a magánvagyont lényegében megszünteti. A pusztán élvezeti javak birtoklása természeténél fogva csak nagyon korlátolt lehet és nem elég arra, hogy az embernek szabad mozgást biztosítson. Az embert a munkaczikkek birtoklásától megfosztani annyit tesz, mint őt az állami termelés nagy gépezetében a kerék szerepére kárhoztatni. Erről, úgy hisszük, mindenkit meggyőződtünk, a ki eddigi fejtegetéseinket figyelemmel kisérte.

Azon okból sem találó a hivatkozás a szerzetes-rendekre, mert ezek a nőtlenségen alapulnak. Az emberi természet tényleges állapota mellett a teljes szegénység a családdal ■összeegyeztethetlen.

2. §.

A modern nagyszabású gyár üzletek.

Első tekintetre megnyerőbbnek látszik azon ellenvetés, melyet a szoczialisták rendszerök támogatására a mai, köz- p o n t i 1 a g szervezett gyárüzletekről vesznek. Nem gyakori jelenség-e a mai társadalmi rendben, hogy 8 vagy 10, sőt még több ezer munkás is egyetlen termelési üzlet mellett van alkalmazva, s hogy az egész üzlet a legjobb rendben megy? Daczára annak, hogy sem a nyersanyag, sem a szerszámok nem tulajdonai a munkásoknak, sőt legtöbbnyire az •egész üzlet vezetőinek sem.

Ezen ellenvetés épen a magánipar és a szoczialis szervezet között létező külömbséget nem veszi tekintetbe. A gyárakban és egyéb üzletekben uralkodó rend a legszigorúbb erkölcsi kényszer szüleménye. A gyártulajdonos személyesen vagy igazgatója által helyettesítve, munkásaival szemben mint úr és birtokos szerepel, és akaratát majdnem korlátlan hatalommal érvényesítheti. A munkás ugyan nincsen kötelezve arra, hogy munkáját a gyártulajdonosnak felajánlja, de h a foglalkozást és keresetet akar találni nála, az ura által előirt rendnek magát föltétlenül alá kell vetnie. A legcsekélyebb engedetlenség esetleg kenyerébe kerül. Tehát a mai