Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
EGYES ELLENVETÉSEK MEGCZÁFOLÁSA 177 termelés a kényszer uralma alatt áll, habár ez a kényszer olyan, melyet mindenki maga vállal magára szükségből. Ellenben a szoczialista államban nem a tulajdonos áll munkásaival szemben, hanem az egyenjogú társ. Egyik épugy tulajdonosnak tekinti magát, mint a másik, azonkívül a munkás el sem bocsájtható, hanem foglalkozást kell neki adni, mivel a magántermelés ki van zárva. Mivel a szoczializmus érdekében az esseni Krupp-féle aczélöntő gyárra hivatkoztak, azért épen ezen példában akarjuk a mai és a szoczialista rend között fenforgó külömb- séget megvilágítani. A látszat azt mutatja, hogy az említett gyárban ma a különféle foglalkozások elosztása, a termelés elrendezése, az egész szabályozás, a munkások díjazása a legnagyobb rendben és aránylag mindegyiknek megelégedésére megy végbe. Az igazgató akarata előtt teljesen meghajolnak, a ki a tulajdonost helyettesítve, majdnem monarchikus hatalommal kormányozza az egész intézetet. De mi történnék, ha ezt az intézetet a szoczialista rendszer szerint alakítanák át ? Legelőször nem maradna meg Krupp úr magántulajdonának, hanem a benne dolgozó körülbelül 10,000 munkás közös tulajdonává lenne, kiknek ehhez most egyenlő joguk volna. A legfelsőbb vezetés többé nem lenne egy igazgató kezében, kinek hivatala állandó volna és aki mindent egységesen és tervszerűleg szabályozna, hanem az összes társak kezében, kik vagy egyenesen magok határoznának az ügyek felett, vagy pedig a vezetést egy vagy két évre igazgatóságra bíznák. Most azonban a munkafelosztás nehézsége áll elő. Mert mindenki tudja, hogy az intézethez ugyanazon joga van, hogy osztálykülömbség nem létezik. Kiket jelölnek most már ki az alantasabb és kiket a felsőbb munkák végzésére ? Ha csak a Krupp-féle gyárra szorítkozunk is, a különféle foglalatosságok között ott is külömbséget találunk. Az egyik kellemesebb mint a másik, az egyik több ügyességet kíván mint a másik, az egyik tisztességesebb mint a másik. Ha az egyiknek úgy, mint a másiknak egyenlő joga van a gyárhoz, akkor miért végezzen az egyik munkás alantasabb munkát, mint a másik ? Itt 12 Munkálatok 58. évf.
