Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
139- ■ • JÖVEDELEM NAGYSÁGA ÉS HALADÁS a szoczializMily kár, hogy az álmok birodalmából nem vezet híd a való országába ! Nincs kétség, hogy egy felette népes, művelt országban a föld csak megfeszített munka és a munkaeszközökkel való gondos takarékosság árán táplálhatja lakóit. A munkásságra való ösztönzés, mint a tapasztalat mutatja, nem hiányzik a mai társadalmi rendben sem. Magánérdek vagy inkább az önfentartás és boldogulás szükségessége a legtöbb embert szüntelen tevékeny munkásságra ösztönöz. A kereset után való lótás-futásból bőven kijut ; a munkaeszközöknek : u. m. a nyers anyagnak, a szerszámok-, a gépek-, a gyárak-, közlekedési eszközöknek stb. gondos felhasználásában nincsen hiány. Legtöbb esetben épen ettől függ a vállalat sikere. A magánvállalkozók jelszava az, hogy a lehető legkevesebb munka, anyag és idő felhasználása mellett lehetőleg sokat, jól és olcsón termeljenek. Emellett is fogják ugyan a kontárok és a szédelgők gonosz üzelmeiket folytatni, de nem sokáig boldogulhatnak. A szédelgés 100 eset közül 99-ben napvilágra jő ; és ha néha sikerül, ennek is legtöbbször a kapzsi és jóhiszemű vevő az oka ; de leginkább a törvényhozás és a kormány, a mely nem teszi meg a szédelgő vállalatok megakadályozására nézve mindazt, a mi kötelessége volna. Hogy állanánk már most a szoczialista államban az ily kitartó munkásság és termelési eszközökkel való takarékosság dolgában ? A tudományos fölény megszokott álarczájával, a melynek viseléséhez oly kitünően ért Marx, arról biztosít bennünket, hogy „a kommunista kifejlődés magasabb fokán nemcsak életföntartó eszköz lesz a munka, hanem maga a legelső életszükséglet“,1) a mi annyit jelent : lesztek olyanok, mint az istenek. Bebel a nagy Ígéretekben ipar- *) 2. §. A munkásság és gazdálkodás m u s b a n. *) Kritik des socialdemokratischen Parteiprogramms. 567. 1.
