Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XIV. Darwinismus és Häckelismus

78 Munkálatok 56. évfolyam. akarja múlni elődeit és újdónat-új elmélet alapítójának akar feltűnni, ép úgy tesz Naegeli úr is. A darwinistikus fejlő­déstan túlhaladott álláspont reá nézve. Hisz ebben nemcsak mi ultramontánok, a kiknek a darwinismus sohasem kellett, hanem még a legújabb »monisztikus« tudósok is őszintén egyetértenek vele. Most azonban előáll a saját elméletével, csakhogy abban újra benne van a »ha« és »de«. Naegeli úr ezeket írja : »Az ősnemzés fehérnyetesteknek maguktól való képző­dését tételezi fel ; oly feladat ez, a mely a szabad termé­szetben valószínűleg nem történik puszta víztömegben, hanem valami finom porhanyós állag (agyag, fövény) nedves, föld­szinti rétegében, a hol a szilárd, cseppfolyós és légnemű testek tömecserői összehatnak. Ida tehát fehérnyetestek vala­hol önmaguktól keletkeznek, akkor igaz az is, hogy van magától való növekedés és szaporodás, tehát ősnemzés is. Igaz, ily sejtanyag alig érdemli a szervezetnek nevét, mert növekedése és szaporodása bensőkép még nem szabályoz­tatok. Az ős-eredetileg keletkezett fehérnye-micellák telje­sen rendezetlen vagy külső befolyásoktól feltételezett álla­potban vannak. Lassan-lassan azonban növekedés és sza­porodás, benső körülmények által nagyobb határozottságot nyernek. Az eredetileg szabályszerütlen vagy a külső körül­ményektől függő állapotnak végre is rendezett s egyedül a fehérnye micellák természetétől függővé kell alakulnia.« *) Találóan fűzi Jürgens jézustársasági atya e szavakhoz a következő megjegyzést: »Bizony nehéz dolog lenne »nehéz, élettani kérdések terét« eszeveszettebb ábránd-gvakorlatok »szabad gyakorló terévé« átalakítani, a mint ez itt történt, és ezt nem a bölcselők, hittudósok, vagy más mindenféle rangú és rendű irók tették ám, hanem maguk a fiziolo- gusok.«2) És most térjünk ál arra, a mit ön a darwinismus bi­zonyítékának gondol. ') Naegeli »Mechanisch-physiologische Theorie der Abstammungs­lehre« (München és Lipcse, Oldenburg 1884.) 87. 42. o. ■) Jürgens atya : »Stimmen aus Maria Laach« 28. köt. 32. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom