Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

VIII. A személyes és végtelenül tökéletes Isten

mmmmm

38 Munkálatok 56. évfolyam.

ha a már előbb érintett ellenmondásra utalom, mely az öröktől fogva fejlődő anyag fogalmában rejlik. Ezen nézete szerint u. i. minden létező dolog egy másiktól, tehát egy még nem létezőtől származott volna; ez azonban képtelenség, mert oly dolog, a mely nem tartozik a létezőkhöz, épen nem más, mint nem létező; a mi pedig nincs, abból semmi sem képződhetik. Tehát kell a létező dolgok egész sorában legalább egynek lennie, a mely egyúttal nem fejlődött egy másikból.

Bizonyos értelemben szólhatunk ugyan »szükségképeni« fejlődésről ; pl. mondhatjuk, hogy a magból szükségképen nő ki a fa. De ez a szükségképiség csak feltételes és nem feltétlen, külső feltételektől függő. Istennek ellenben, mint minden lét alapokának, oly föltételektől mentes szükségességgel kell léteznie, hogy egyáltalában lehetetlen nem léteznie.

És most térjünk át arra a kérdésre, vájjon Istennek okvetetlenül személyes lénynek kell-e lennie, vagyis hogy képes-e gondolkodni és akarni ?

1. Ön az ős-lénvt, úgy képzeli maga elé, mint a lényeknek lehető legtökéletlenebb nemét, vagyis mint élettelen anyagot, tehát körülbelül mint légenvt vagy élenyt. Kimutattam önnek, hogy ezen magyarázattal a legkárosabb ellenmondásokba keveredik, hogy következéskép a világ megfejtésére a helyett inkább a lehető legtökéletesebb lényt kell alapul vennie mint ős-lényt. Ezen lénynek oly tökéletesnek kell lennie, hogy az egész világot a semmiből létre hozni képes lett légyen. Önmagát nem használhatta fel alkotó anyagúi (mert szükségképeni és így változhatatlan) ; más részről nem volt előtte semmiféle anyag az építéshez (mert a világ teremtése előtt csak Isten volt és kívüle semmi más); tehát, mint már mondottam, először az anyagot kellett létrehoznia, és pedig a szó szoros értelmében létrehoznia, vagyis teremtenie. Mikor már mindezt megtette, pl. létrehozott egy órási gáz-gömböt, akkor a világot megalkotott terve szerinti fejlődésnek engedte át és alkalom-adtán új teremtő tényekkel is közbe kellett lépnie, nevezetesen meg kellett teremtenie az ember lelkét s azt értelemmel és aka-