Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

■

HH

246 Munkálatok 56. évfolyam.

pedig nincs bizonyító ereje.« Tehát Fischer úr szerint nem vagyunk biztosak, hogy a tökindán nem nőnek-e mégis csak legközelebb borjúk.

6. Fischer űr azt mondja, »megengedve hogy létezik azon rend . . . miért nem keletkezhetett volna ezen összhang magából a dolgok természeti sajátságából ? Miért kellene annak a dolgokon véletlenül érvényesülnie?« — Ugyan ki állított ilyet valaha a világon? A czéltani érv bizonyára nem, legfölebb Fischer űr képzelete. Hisz ezen érv ép arra támaszkodik, hogy ezen rend nem véletlenül, hanem a dolgok természeti sajátságából származott. Ebből következtet azután az alkotó bölcseségére s egyúttal annak létezésére is.

7. Végre Fischer úr gondolatait összegezi és mondja: Ha a phisiko-theologikus érv ezen két be nem bizonyított és be nem bizonyítható kiindulási pontját megengednők, úgy ettől kezdve érvünk nem volna egyéb, mint világtani érv, melyet már ismerünk és melyről tudjuk, hogy a lénytani érvbe olvad.« így Fischer úr!

Kétségbe szeretnők vonni, vájjon megértette-e jól a világtani érv lényegét. Ezen érv u. i. nagyon messze van attól, hogy beleolvadjon a lénytani érvbe. Mennyire különbözik a kettő, mutassa meg a következő hasonlat : Tegyük fel, hogy be kellene bizonyítanunk, hogy valaha léteztek sárkányalakú lények, p. o. pterodaktylusok. A lénytani érv így bizonyít : Én el tudok képzelni egy pterodaktylost ; de nem képzelhetném el, ha nem létezett volna ; tehát létezett valaha.« Világos, hogy ezen érvnek nincs ereje. De egészen máskép következtet a világtani és czéltani érv. Ezek azon tapasztalati tényen alapszanak, hogy a solenhofeni palában ptero- daktylos-lenyomatot találtak. Ebből így következtetnek : Ezen lenyomat vonásai sokkal világosabban domborodnak ki, mint hogy a dolgot a természet puszta játékának tarthatnók, a lenyomat csak oly állattól származhatik, mely valóban létezett; a pterodaktylos tehát létezett valaha.« Tehát látja, Theologus uram, ez oly érv, mely megállja a helyét ; ez egész más valami, mint a lénytani érv.

De mit szóljak oly bölcselő szaktudományához, mint Fischer, a ki a bölcseletről ir, s az isteni érvek lényegét