Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
iJi.|»^l|P|||l^pj^(P|Pll|U, i. I. «ipppfppgipiwiIWflfllfppipi Ellenvetések. 247 sem értette meg, melyek évezredeken át foglalkoztatták a bölcselők eszét. Fájdalommal emlékszem vissza, mint kezdé Fischer Kunó az ötvenes évek elején Heidelbergában, mint egyetemi magántanár pályáját. Beszélő képessége és ajánló modora sok hallgatót gyűjtött köréje. Mily dolgokat tálalhatott fel nekik, mint igaz tudományt?! Következtethetjük ezt a fönnebbi idézetből, melyben több a valótlanság mint a hány mondat van benne. Hány fiatal, törekvő lélekből ölhette ki azóta Fischer »bölcseletével« az Istenben való hitet, s dönthette őket az ideiglenes és örök kárhozatba ! Különben Fischer korántsem az egyedüli, ki a régi istenérveket meg nem értette. Kantból merítette ezeket, a ki ugyanazt a tudatlanságot árúlja el. Mert ő is csak a puszta analógiára alapítja a czéltani érvet; ő is azt mondja, hogy ezen érvből legfölebb a világrendezőt, de nem a teremtőt lehetne kimagyarázni s a teremtő létének megállapítására, a világtani — s végre a lénytanira kellene visszatérni.« Ép oly ismeretlen előtte az, hogy az ó-kor bölcseleté a világ czéltani összhangját a dolgokon nem tartja véletlennek hanem természeti sajátságaikból származtatta. Bátran állíthatta tehát P. Pesch, hogy »Kant erről semmit sem tud, — a régi bölcselet terén való hajmeresztő járatlanságáról egész könyvet lehetne összeírni.« *) De ezen tudatlanság a legkevésbé sem akadályozta, hogy Kantban az újabb bölcselet fő patriarcháját tiszteljük. Oly férfiak pedig, mint Fischer Kunó, ismételik azt. a mit Kant kigondolt. így keletkezett azon fable convenue: hogy a czéltani érv puszta analógián alapszik, a világtani a lénv- taniba olvad, s így nincs bizonyító ereje. Ezt a mesét azután újból s újból eléneklik s többé-kevésbé majdnem minden protestáns hittani könyvbe átment, az. így valóban nem is csoda, ha az újabb iskola-rendszer atheistákat nevel, kik ha magasabb rangúak a nemzeti szabadelvűek, ha alsóbb osztályba tartoznak, a szocziáldemokraták számát szaporítják. 10. ellenvetés: Ha meg kellene engednem is, Páter úr, hogy a világban czélszerűségre bukkanunk, még sem látom D Pesch : Welträthsel, II. k. 306. 1.
