Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

iJi.|»^l|P|||l^pj^(P|Pll|U, i. I. «ipppfppgipiwiIWflfllfppipi Ellenvetések. 247 sem értette meg, melyek évezredeken át foglalkoztatták a bölcselők eszét. Fájdalommal emlékszem vissza, mint kezdé Fischer Kunó az ötvenes évek elején Heidelbergában, mint egyetemi magántanár pályáját. Beszélő képessége és ajánló modora sok hallgatót gyűjtött köréje. Mily dolgokat tálal­hatott fel nekik, mint igaz tudományt?! Következtethetjük ezt a fönnebbi idézetből, melyben több a valótlanság mint a hány mondat van benne. Hány fiatal, törekvő lélekből öl­hette ki azóta Fischer »bölcseletével« az Istenben való hitet, s dönthette őket az ideiglenes és örök kárhozatba ! Különben Fischer korántsem az egyedüli, ki a régi istenérveket meg nem értette. Kantból merítette ezeket, a ki ugyanazt a tudatlanságot árúlja el. Mert ő is csak a puszta analógiára alapítja a czéltani érvet; ő is azt mondja, hogy ezen érvből legfölebb a világrendezőt, de nem a te­remtőt lehetne kimagyarázni s a teremtő létének megálla­pítására, a világtani — s végre a lénytanira kellene vissza­térni.« Ép oly ismeretlen előtte az, hogy az ó-kor bölcse­leté a világ czéltani összhangját a dolgokon nem tartja véletlennek hanem természeti sajátságaikból származtatta. Bátran állíthatta tehát P. Pesch, hogy »Kant erről semmit sem tud, — a régi bölcselet terén való hajmeresztő járat­lanságáról egész könyvet lehetne összeírni.« *) De ezen tudatlanság a legkevésbé sem akadályozta, hogy Kantban az újabb bölcselet fő patriarcháját tiszteljük. Oly férfiak pedig, mint Fischer Kunó, ismételik azt. a mit Kant kigondolt. így keletkezett azon fable convenue: hogy a czél­tani érv puszta analógián alapszik, a világtani a lénv- taniba olvad, s így nincs bizonyító ereje. Ezt a mesét azután újból s újból eléneklik s többé-kevésbé majdnem minden protestáns hittani könyvbe átment, az. így valóban nem is csoda, ha az újabb iskola-rendszer atheistákat nevel, kik ha magasabb rangúak a nemzeti szabadelvűek, ha alsóbb osz­tályba tartoznak, a szocziáldemokraták számát szaporítják. 10. ellenvetés: Ha meg kellene engednem is, Páter úr, hogy a világban czélszerűségre bukkanunk, még sem látom D Pesch : Welträthsel, II. k. 306. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom