Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVI. Az erkölcsi világrend
• .... ' Az erkölcsi világrend. 227 végtelen és terjedni képes anyag tölti be. Ezen anyag ruganyos és végtelenül kis sűrűsödési közzéppontokká húzódik össze. Ezen sűrűsödésben az örömérzet, a ritkulásban ellenben a fájdalomérzet nyilvánul. A sűrűsödési középpontok lassan hatalmas tömegeket alkottak ; így keletkezett földünk s így keletkeztek az égi testek. De hát a szellemi világ és az erkölcsi rend hol maradnak? A dolog egészen egyszerű! Vogt G. I. így fejti meg: Tegyük fel, hogy a fájdalom elkerülésére irányuló törekvés (azaz a felszínre került ritkulások elhárítása) képezi minden szerves jelenség rugóját. Mily nagyszerűen tágul látkörünk ezen feltevéssel ! Arra törekedni, hogy magunk és embertársaink fájdalmát elhárítsuk, annyit jelent, mint oly fenséges erkölcsi elvet megtestesíteni, a melylyel alig mérkőzhetnék bármely más hozzáfogható eszmény. Felebarátunkat, mint önmagunkat szeretni a legtöbb esetben olcsó öröm, és ha felebarátunknak fájdalmat nem okozunk, már azt hisszük, hogy teljesítettük a parancsot. Mennyire más azon erkölcsi törvény, hogy felebarátunkat a fájdalom- és nyomortól megszabadítsuk, e megszabadításon tevékenyen közreműködjünk stb. Egy ily eszmény fentebbi fejtegetéseink szerint az egész mindenségben visszhangra találna. Láthatjuk tehát, egy természettudományi ismeret is teremthet eszményeket a maga eredeti körében.l) Ezen elméletre támaszkodva azt ajánljuk Vogt G. I. úrnak, szerezzen egy légsűrítőt, ültesse ez alá az embereket és sürítse őket össze. Akkor azután az emberbaráti szeretetet tevékenyebben fogja gyakorolni, mint az irgalmas nővérek, kik még mindig »dualistikus nézetek «- kel vannak eltelve. Hogy az erkölcsiség az atheismus alapján is fölépülhetne, annak lehetetlenségét megmutatta egy másik modern iró, Stern I. is. Ezen iró így okoskodik: »Az akarat végső czélja mindig a gyönyör vagy, minthogy e szó epikuri hang:) Sammlung gemeinverständlicher Erkenntnissschriften. (Leipzig Gottwald 1890,). I. Entstehen und Vergehen der Welt auf Grund eines einheitlichen Substanzbegriffes. Vun I. G. Vogt. II. u. III. Das Empfindungsprinzip und die Entstehung des Lebens auf Grund eines einheitl. Substanzbegriffes. (A fenti hely megtalálható II. 28. o.) 15*
