Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVI. Az erkölcsi világrend
226 Munkálatok 56. évfolyam. Legyen szabad itt szintén rámutatni arra is, hogy az atheismus és materialismus minden nép józan felfogásával a legélesebb ellentétben áll. Senki sincsen, a ki ép elmével azon kételkednék, hogy neki pl. szabad alamizsnát adnia vagy nem, felkelnie vagy ülve maradnia stb ; mindenkit saját öntudata győz meg ezen szabadságáról. A materialismus tagadja azt, mert tagad minden szellemit, és mert szerinte a mozgó anyagon kívül semmi sem létezik ; az anyag pedig természetesen nem lehet szabad, hanem szükségszerű természeti törvények szerint működik. Az atheismus logikai következetességgel a materialismushoz kénytelen csatlakozni és így az emberi szabadságot tagadni: mert mihelyt szellemi lelket ismerne el az emberben és nem csupán a pará- nyok mechanikáját, kénytelen volna e lélek teremtőjét is elfogadni. Továbbá valamennyi nép egészséges emberi felfogása törvényeket létesített, s ezzel elismerte, hogy jó és rossz között különbség van, hogy van erkölcsi -törvény. A materialismus és atheismus ezen egészséges emberi felfogással homlokegyenes ellenkezésbe jön. Ugyanis kétféle okból kell minden erkölcsi törvényt s így minden külömbséget a jó és rossz között tagadásba venniük s a gonosztett megbüntetését jogtalannak nyilvánítaniok : először mert az emberi szabadságot és beszámíthatóságot tagadják, vagy legalább is tagadniuk kell, azután azért is, mert Istent, mint az erkölcsi törvény szerzőjét s vele együtt e törvényt is elvitatják. Végre valamennyi nép józan esze elismeri, hogy van egy legfelsőbb lény, ki a jót megjutalmazza, a rosszat pedig megbünteti. Az atheismus és materialismus ellenben a legkezdetlegesebb természetes nézettel is szembe száll, melyet pedig minden nép vall, hacsak erkölcsileg nem egészen romlott. Hogy az atheismus elvei itt épen nem tudományosak, azt önnek, theologus uram, már megmutatta Spencer Herbert példája. Mindazonáltal még néhány irót akarok bemutatni. hogy bebizonyítsam, minő gondolatokra jön az ember, hogy a terhes erkölcsi törvényt és annak szerzőjét elvesse. Vogt G. I., az újabb irók egyike, körülbelül így magyarázza a világot : Mindenek előtt az egész tért egy örök,
