Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVI. Az erkölcsi világrend
MRPÜRN9MHHP? hhhhrmíiiirrhmmrippiihhip^ihppíri Az erkölcsi világrend. 221 erkölcsi tekintetek. Erkölcsi kötelék őt egyáltalán vissza nem tarthatja; mert az egyedüli ilyen kötelék az Isten tilalma volna, Istenben pedig nem hisz. Tegyük fel, egy atheista érzéki szenvedélyeinek kielégítése után sovárog. Talán pénzhiány, vagy egészségére való tekintet, avagy a büntető törvénykönyv valamely czikke megakadályozza őt ebben. De erkölcsi szempont őt sem akadályozza, mert Istenben, ki a hatodik parancsot adta, nem hisz. Tegyük föl, valaki pénzt akar sikkasztani. Ha Istenben hisz, kinek, mint Teremtőjének, engedelmeskedni tartozik és ki a hetedik parancs szerzője, úgy ezen erkölcsi tekintet őt a bűntől vissza fogja tartani. Ha ellenben atheista, akkor semmiféle erkölcsi tekintet sem fogja őt a bűntényben akadályozni : akkor épen csak a létért küzd, mint a farkas, mely juhot rabol. Szíveskedjék tehát, Theologus uram, megmondani, a világon hol talál az atheista számára erkölcsi szabályt, erkölcsi köteléket? Kant autonom értelme semmiképen sem az, a míg Istent figyelmen kívül hagyja. Mert azon esetben, ha autonom, teljesen független lény volnék, amely maga fölött magasabb lényt nem ismer, létét semmiféle teremtőnek nem köszöni ; micsoda erkölcsi tekintet akadályozhatna, hogy azt tegyem, a mi tetszik? Az emberi természetben található ugyan az emberi cselekvés legközelebbi szabályozója, de a legvégső, a döntő zsinórmérték, mely engem valóban arra indított, hogy így s ne máskép tegyek, Istenre való tekintet nélkül, abban sohasem lelhető. Becsületesség- és erkölcsösségről tehát már nem lehet többé szó oly embernél, ki Istennek, teremtőjének létét tagadja. A gyilkos, házasságtörő és tolvaj oly emberhez hasonlíthatók, aki szomszédja fájáról almát lop. Az atheista ellenben úgy cselekszik, mint az, ki az egész fát gyümölcsöstül kivágja és elviszi. Amaz en detail követ el bűntényt, ez en gros. Ez a mellett még felségsértést is követ el Isten ellen ép úgy, a mint valaki felségsértést követne el a földi uralkodó ellen, ha annak uralkodói hatalmát a legalaposabb bizonyítékok daczára tagadná. Ez a felségsértés az istentagadás lényegével együtt jár mindazoknál, akik nem állnak a szellemi korlátoltság legalsó fokán. Ezen felségsértést még egyéb erkölcsi botlások
