Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXIV. Dr. Du Bois-Reymond Emil tanár

206

Munkálatok 56. évfolyam.

Egy másik helyen ugyan így szól : »Bár úgy látszik, hogy az élet első keletkezése, most még nagyobb homályba van burkolva, mint midőn még remélhettük, hogy a mikroskopon keresztül látni fogjuk, miként keletkezik a laboratóriumban az élet az élettelenből. — Pasteur kísérletében bebizonyul, hogy a panspermia, ha nem is mindig, de legalább is jó ideig a heterogenián felül kerekedik : a hol azt hitték, hogy élet keletkezik, ott csak a már meglevő életcsírák fejlődtek ki.« (I. mű 69. old.) Mindazonáltal mily kevéssé foglal tudósunk a supernaturalismus mellett állást, bizonyítják közvetlenül következő szavai : »És mégis úgy fordultak a dolgok, hogy hacsak valaki egészen gyerekes állásponton maradni nem akar, észszerűen kénytelen beismerni, hogy életerő mütanilag keletkezhetik. — A geologikus aktualismussal és a leszármazási elmélettel szemben aligha fog már a teremtési korszakok tanának komoly védője találkozni, mely tan szerint a teremtő hatalomnak művét minduntalan meg kellett semmisítenie, hogy azt aztán kontár művész módjára egyben jobban, másban rosszabbul újra kezdje. De még annak is, a ki végokokban hisz. be kell vallania, hogy ilyen újból való kezdés nem igén méltó a mindenható Teremtőhöz. — Az méltó hozzá, hogy a világműbe való természetfölötti beavatkozása által fegfel- jebb egyszer a legegyszerűbb csirákat hozza létre, de úgy alkotva azokat, hogy belőlük minden segítség nélkül a jelenlegi szerves világ keletkezzék. — Ha ezt megengedtük, úgy önként következik az a kérdés, vájjon nem volna-e még méltóbb a mindenható Teremtőhöz, hogy a megállapított törvényekbe való ezen egyszeri beavatkozást is mellőzve, az anyagot már kezdettől fogva oly erőkkel ruházza fel, hogy kedvező körülmények közt a földön, más égi testen, minden segítség nélkül keletkezzenek életcsírák? Hogy ezt tagadjuk, arra nincs semmi alapunk : de evvel azt is megengedtük, hogy az élet tisztán erőműtanilag is keletkezhetik; és most már csak az a kérdés, vájjon az anyag, mely tisztán erőműtanilag életté egyesülhet, öröktől fogva létezett-e vagy pedig, mint Leibniz vélte, csak Isten alkotása.

Du Bois-Reymond szerint az akarat szabadsága sem bizonyít a dualistikus supernaturalismus mellett. Ugyanis eze-