Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

II. Az okság elve

PPHgSpiHR

14 Munkálatok 56. évfolyam.

közbe egy kissé nagyon is aprioristicé jár ek blinden esetre jellemző az az eset, a mely valójában bajosan történt meg, de annál inkább jellemző a különböző nemzetekre, vagy legalább a pantheista német bölcseletre nézve. Történi ugyanis, hogy egyszer egy francziát, angolt és németet megbíztak, hogy a tevéről értekezést írjanak. Mit tesznek most már a különböző nemzetek képviselői ? A franezia elmegy a párisi állat- kertbe, szemügyre vesz ott néhány tevét és nemsokára egy igazán elolvasásra méltó füzetecskét ir tárgyáról. Az angol elutazik a teve hazájába, Afrikába, ott tartózkodik néhány évig, ami után egy valóban alapos művet bocsát közre az említett állatról. Hát a német hogy jár el ? Magára zárja szobáját, fejét kezére hajtja, hogy minél zavartalanabbal gondolkodhassak : így elmélkedik aztán a teve belső mivoltáról és fejtörései alapján, kedvező esetben még egy hatalmas könyvtárt is átböngészve, elkészíti a feladatul kitűzött művet. Sőt utoljára talán azon végeredményre jut, hogy nem is lehet bizonyosan megállapítani, hogy létezik-e egyátalán teve, vagy sem.

Járjunk el mi is úgy, mint a franezia és angol tette! vagyis vegyünk példát magából az életből azon kérdés megvitatására: »Megbízható-e az okság elve, vagy sem?«

Teszem azt, valamelyik téli napon meleg szobába lépek. »Fűtöttek itt,?« kérdem legott. »Nem!« felelik. »Hát talán a nap tűzött sokáig a szobára, hogy ilyen meleg?« »Nem!« hangzik újra a válasz, llgv tehát honnét a meleg? kérdezem. Felelet: »Uram! ön még bizonyosan nem tanulmányozta Kant: A tiszta ész bírálata« ez. müvét. Különben tudná, hogy az okság elve nem más, mint a mi eszünknek alanyi gondolkozási formája, a melynél egyátalán nem szükséges, hogy tárgyilagos igazság neki megfeleljen. így pl. e szobában meleg van a nélkül, hogy a melegnek bárminő oka volna. Azelőtt ezen meleg nem volt; tegnap aztán egyszerre létrejött. De ezen meleg származásának egyátalán semmi oka nem volt. sem nyílt, sem pedig rejtett«.

No már lelkész uram, nem gondolja-e ön is, hogy ez az ember engem bolonddá akar tenni? Elhiszi ön pl., hogy Íróasztalán hirtelen egy gyermekfej nagyságú gyémánt terem a