Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXII. Az ember
196 Munkálatok 56. évfolyam. megfejthetjük, sőt bíznunk kell, hogy évszázadok vagy évezredek folyamában az ismeretek nem is sejtett birodalmába hatoló emberi szellemnek sikerülni fog azt felderíteni ; ez a második tévedés, melyet ez előadásomban meg akarok czáfolni.J) Eddig Du Bois-Reymond. Es hogyan fogadta az atheis- tikus tudomány a legkitűnőbb természettudósok egyikének hasonló nyilvános fejtegetéseit? Maga Du Bois-Reymond igen érdekesen felel erre. Nyolcz évvel később, 1880. jul. 8. ismét felkérték őt, hogy valamely ünnepélyes alkalommal beszédet tartson. Ez Leibnitz emlékünnepének évfordulóján volt, a berlini kir. tudományos akadémiának ülésén. »A hét világtalány« képezte előadása tárgyát, melyhez így fogott: »Midőn nyolcz évvel ezelőtt a német természetvizsgálók és orvosok társaságának nyilvános ülésén beszéd tartására vállalkoztam, sokáig tűnődtem, míg elhatároztam magamat arra. hogy a természet megismerésének határairól értekezzem. Ugyanis egyrészről az anyag és erő lényegének hozzáférhetetlensége, másrészről pedig a legalantibb fokú tudat erőmütani alapon való megfejtésének lehetetlensége, nagyon is nyílt valóságként tárult szemeim elé ! Hogy atomistica-, dynamica-, s a mélységek folytonos kitöltögetésével szoktunk a várfal töréseihez hatolni, oly régi tapasztalás, melyet a természettudománynak semmiféle fölfedezése sem ingatott meg. Hogy az anyagnak akármely elhelyezkedéséből és mozgásából a legcsekélyebb érzéki észrevevést sem lehet kiokoskodni, ezt már régen igen kiváló gondolkodó fők ismerték el. Jól tudtam, hogy utóbbi pontra nézve hamis fogalmak vannak széltében-hosszában elterjedve, mégis majdnem szégyellenem kellett magamat, hogy a német természetvizsgálóknak ilyen ízetlen italt tálaljak föl, és csak bizonyításomnak újdonsága által kívántam figyelmet ébreszteni. A fogadtatás, melyben fejtegetésem részesült, arra mutatott, hogy a helyzetre nézve csalódásban voltam. Előadásom, mely kezdetben kevés érdeklődést látszott kelteni, csakhamar számos vitatkozás tárgya lön, melyekben a legkülönbözőbb ‘) Du Bois-Reymond. U. o.
