Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XVIII. Az állatvilág

.

XVIII.

Az állatvilág.

(P á t e r H. levele.)

H

edves Theologus Uram 1 Tovább megyek a világegyetem megalkotásában, bogy bebizonyítsam, hogy az nem történhetett atheistikus tervszerűtlenség, hanem theistikus terv szerint. A növényekről az állatokra térek át s itt is a bizonyítékok egész halmazát találom Isten létére, melyek részben a világtani, részben a czéltani érv természetével bírnak.

1. Az állatok életelve ép oly kevéssé keletkezhetett isteni behatás nélkül a növényi világból, avagy az élettelen anyagból. mint az élő lények az élettelen anyagból. Az állatok s növények között ép olyan különbség van. mint az élő s élettelen anyag között. A növényeknek ép úgy. mint az állatoknak egységes életelvvel kell bírniok, mert mindkettő az élettelen anyag ellenkező elemeit a létezés s cselekvés fensőbb egységébe köti össze. De ezen életelvnek lényegileg másnak kell lennie az állatoknál, mint a növényeknél. Mert a cselekvés egészen új nemét tanúsítja : az érzést s általában az érzéki észrevevést,. Ez különösen a tökéletesebb állatoknál az öt érzékben, a látás-, hallás-, szaglás-. ízlés- s tapintásban nyilvánul. A növények nem látnak, de az állat lát; a növény nem hall, de az állat hall stb. Ha az állatoknál egyes esetekben hiányzik is valamely érzék, van azonban mindenkor valamely más érzéki észrevevés. S ha megfordítva a növényeknél az érzékek legtökéletlenebbike, az érzés, látszólag megvan, ha teszem azt a Mimosa pudica érintés alkalmával leveleit összehúzza, egyáltalán nem vagyunk kényszerítve ezen körülményből valódi érzékre követ-