Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVI. A monismussal való szemfényvesztés
A monismussal való szemfényvesztés. 107 »A ki a darwinistikus mozgalmat behatóbban szemügyre vette«, így folytatja Dr. Schwertschlager, »nem nyomhatja el azon gondolatát, hogy itt, úgy látszik, holmi új vallás, új felekezet van készülőfélben, mely az anyagelviség érdekében a jól megállapított keresztény tanok helyébe, kevésbé jól megállapított keresztényellenes tanokat helyez. Innen Hackel fanatizmusa, innen a gorombaság az ellenfelek meggyőzésében, innen a theismus világnézlete elleni gyűlölet. így beszélt Dr. Schwertschlager. De nem folytatom ma, kedves fiatal barátom ; elmélkedéseimet pedig a következő szavakba foglalom össze. Minden létező lény, a legparányibb porszem is, az általános világtani érv alapján megdönthet- lenül bizonyítja, hogy kell léteznie önmagától való első oknak, mely további következtetések segítségével épen oly megdönthetetlenül, személyes, végtelenül tökéletes Istennek bizonyul. A növények léte életelvükkel, az állatok léte érző [s észrevevő tehetségükkel, az ember léte a világtani érvet új alkalmazásában tünteti fel. Végre a czéltani érv alapján, még ha tagadnék is a sajátszerű életelvek létezését, ha lehetséges volna, még világosabban belátnók, hogy Istennek nemcsak léteznie, hanem hogy személyes, azaz gondolkodó s akaró lénynek kell lennie. Minden, a teremtés legcsekélyebb terv- szerűsége is ezt bizonyítja. Mihelyt tehát csak egyetlen egy esetben is ki van zárva a véletlen, a czéltani érv alapján Isten léte is kétségen kívüli. Minden virág, minden rovar, minden toll, minden szem személyes teremtőjének létét bizonyítja. ') U. o. (t. i. : Természet s kinyilatkoztatás) 161—162. ol.
